Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
(ld. 4.2.70.1.2.), de ennek váltószáma bizonytalan, segítséget tó'le sem kapunk; mindkét esetben fordítva próbálkoztam. Ugyancsak sajátos, de más nagyságrenden és fordított irányban, a Kiskunság redempciójánál (1745-től) is csak Félegyházán előforduló viszony: 1 hold=0,33 fertály.** 8 Ennek alapján azonban a holdnagyságot nem becsülhetjük, itt is fordítva próbálkoztam (ld. 4.2.19.). 4.2.24.1.8. Hold—font. A csak a Fertő vidékén a szőlőnél dívó, területileg, művelésilegis sajátos mértékhez (ld. 4.2.21.) való viszony kivételes jelenség, éppen a szőlő jellegzetes mértékkészlete miatt. Három adatom van: Sopronrákos 1690. évi összeírása a holdhoz még két mértékegyenlőséget (aut) közöl, tehát mindegyikkel éltek: / hold=l font=l kapás; ugyanez van az 1733. évi összeírásban is. 439 A hold konkrét nagyságát azonban sem a fonthoz (ld. 4.2.21.), sem a kapáshoz (ld. 4.2.29.) való viszony alapján nem lehet megállapítani, fordítva sem igen, tekintettel a sajátos nagyságokra. Az 1828. évi összeírás szerint Sopron városban 1 hold=18 font, s mivel a font konkrét nagyságát is közölték (84 nöl), 440 ennek alapján hozzátehetjük = 1152 nöl, vagyis 41,4 ár. 4.2.24.1.9. Hold — juh. Mintáz erdő nagyságát gyakran az ott hizlalta tha tó disznók számával (ld. 4.2.11.), úgy a legelőkét a rajta legeltethető juhok számával is megadták azon kivételes esetekben, amikor a nagyság közlését valamilyen különösebb ok miatt szükségesnek tartották (ld. 4.2.27.). Általában ugyanis csak említik a legelő létét, nagyságát nem határozzák meg, a legelő ugyanis közös volt. Közvetlen adatom nincs is holdnagyság e viszony alapján való becsüjéhez. Csak közvetett adattal segíthetünk, de azok is későiek. Amint a juhnál indokoltam (ld. 4.2.27.), valószínűleg jóval korábban is hasonló volt a helyzet, csupán a hegyi és a sík, illetve dombvidéki legelők különbségét kell figyelembe venni. Egyik ilyen adatunk: Hajdúszoboszló 2500 holdnyi külső legelőjén 1879-ben 5054 juh legelt, 441 tehát 1 holdra 2 birka jut. Nem ez volt azonban a legelő kapacitása, mert 1913-ban 5987, 1920 után pedig több mint 7000 juh legelt ott; 442 vagyis 1 holdra 2,4, illetve 2,9, kerekítve 3 birka jutott, de nem ismerjük a hold milyenségét. A következő összehasonlítás érdekében tételezzünk fel néhány váltószámot. Ha a hold 1000 nöles volt, akkor 2—3; ha 1200, akkor 2,4—3,6; ha 1600 nöles, akkor 3,2—4,8 juh; illetve 100 nölre 0,2—0,3, átlagosan 0,25 birka jut. A másik támpont a századfordulóról, e század legelejéről való, általános vonatkozású, mintegy gazdát tájékoztató, mely szerint 1 kat. holdnyi legelőn 150 napi tartammal 1—8, átlagosan 4 juh legeltethető, 443 ami annyit jelent, hogy 100 nölre átlagosan 0,25 juh jut, azonos az előbbi átlaggal. Ebből pedig tájékoztatóul felírhatjuk: 1 hold=1000 nöl=2,3, átlag 2,5 juh. 4.2.24.10. Hold—kapás, kapaalja. E viszonyra már több adatunk van, és nagyságmeghatározó is. Noha a kapás a szőlőnek országos és az egész korszakban közkeletű sajátos mértéke — e vonatkozásban egyenrangú a holddal (ld. 4.2.29.) —, e viszonyra mégis az országnak csak egy részéről kapunk adatokat. Ennek oka az,
