Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
összegért a redempció alkalmával részesedtek. E földterület értékének is nevezhető annyiban, amennyiben az egész Jászkunságra megállapított váltság összegét az egyes helységekre, azokon belül az egyes birtokosokra, illetve a különböző mértékekben megállapított földmértékegységekre felosztották, s a később felsorolandó helységeknél a megadott területnagyságot értékelték 1 forintra. 399 Az egységnyi nagyság kialakítását tehát egyrészt a teljes váltságösszeg vonatkozó hányada, másrészt a határ nagysága, a föld mennyisége, valamint annak minősége határozta meg; végső soron tehát a föld termőképessége szabta meg azt (ennyiben rokona lehet a fontnak, ld. 4.2.21. és a márjásnak, ld. 4.2.46.). E tényezők hatásának következménye az a különbség is, amelyet e mértékegység konkrét nagyságánál az egyes települések esetében tapasztalunk. Nézzük sorra, valamennyit egy forrásból ismerjük. 400 Jászság. Apátiban a gyalog (ld. 4.2.23.) mellett dívott, s 1 forint=235 nöl; Jászkiséren csak ez volt, s 1600 nöl nagyságú; Felsőszentgyörgyön viszont mintha hozzátették volna egy földmértékrendszerhez (ld. 2.2.6.2.2.3.), utolsó tagnak, ez azonban csak azt bizonyítja, amire az előbb céloztam: az osztásegység nem mindig azonos a pénzegységgel, s megfordítva. Az egyenlet ugyanis ez: 1 kötél (ld. 4.2.39.)=4 figur (ld. 4.2.20.)=40 hold (ld. 4.2.24.) = 45 forint, amiből 1 forint= 0,022 kötél=0,088 figur = 0,88 hold; az utóbbinak nincs jelzője, de a Jászságban akkor a kataszteri járta, tehát =1408 nöl. A három település átlaga 1081 nöl. Kiskunság. Fülöpszálláson csak ez volt a mérték, 1 forintos föld az 1040 nöl; Szabadszálláson hasonlóan, belső-külső határban egyaránt, de 1148 nöl; Kunszentmiklóson a belső határban léc (ld. 4.2.70.) járta, a pusztán pedig a forintos, 1175 és 1900 nöl nagyságban. Lacházán ismét csak forintos volt, ami 855 nöl. A négy település átlaga 1224 nöl. Nagykunság. Kunhegyesen csak a forintos dívott, 1274 nöl nagyságban; Madarason hasonlóan, de 1654 nöl; Kisújszálláson ugyancsak, de itt 100 nöl a nagysága. A három település átlaga 1309 nöl. Summázva az adatokat következő a helyzet. Három településnél a forint mellett más mérték is volt (egyiknél több is), valószínűleg a régi mértékek; hét településnél viszont csak ez dívott, feltehető, hogy a régi mértéket nem ítélték alkalmasnak, megalkották ezt az újat, amelyik mindegyiknél a redempció következményeként indult útjára. A forintos föld nagysága minden településnél más, nem is közelítenek sem a szélső értékek, sem az átlagok. A Jászságban 235—1600 szélső értékkel átlag 1081 bécsi öl, vagyis 85—57,4, illetve 38,8 ár. A Kiskunságban 835—1900 szélső értékkel átlag 1224 nöl, vagyis 30,1—68,3, illetve 44,0 ár. A Nagykunságban 1000—1654 szélső értékkel átlag 1309 nöl, vagyis 36,0—59,5, illetve 47,0 ár. A kistájon együtt 1 forint=235—1900 szélső értékkel átlag 1200 nöl, vagyis 8,5—68,3 szélső értékkel átlag 43,3 ár. • 18* 275
