Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

4.2.23. GYALOG Ez is sajátos mértéke egy kistájnak, s annyira sajátos, hogy csak a Jászságban és ott is csak két településnél találkozunk vele, szintén a redempció idején. A mértéknév magyarázatához azonban szükséges előbb az adatokat megismerni, ugyancsak Gyárfás közli azokat.

401 Apátiban gyalog földnek a negyed telket nevezték, így fertály sessio lenne. Konkrét nagyságáról a következők szerint tájékozódhatunk. Egy egész sessio 400 forint váltságú föld volt, az egy forintos (ld. 4.2.22.) pedig 235 nöl; tehát az egész telek 94 000 nöl, vagyis 58 ha 1200 nöl, s fertály telek, vagyis 1 gyalog föld az 23 500 nöl lesz. Ladányban 1 gyalog föld az 12 régi hold vagy 56 kat. hold és 206 nöl, azaz 89 806 nöl. Mindegyik nagy terület, de nem egyformán. A nagyságrend pedig már eleve kizárja a mértéknév magyarázatánál a gyalog szónak gyalogszeres=zsellér, gyalogmunka, valamint az etimológiai szótár szerinti kicsinyítő, alacsonyító, valamint kézi jelentését, illetve értelmezését. A két település viszonylag távol fekszik egymástól, nincs közös határuk, mégis azonos, nyilvánvalóan régi, a redempció előtti mérték dívott náluk. Csakhogy a ládányi majd négyszerese az apátinak, vagyis itt a gyalog föld az egész teleknek felelhetett meg. Apátiban nem, de Ladányban a határt is gyalogra osztották, amit viszont tovább osztottak régi holdra. Hangsúlyozom a forrás szerinti jelzőt, mert igazolja mindkét mértéknek a redempció előtti létét. A váltószám a hatos számrendszerre utal. A régi hold nagysága: 7484 nöl (ld. 4.2.24.7.), több mint 3 királyi hold, tehát a legnagyobb a holdak között. Nagyságrendjét viszont — mint ahogyan a gyalogét is — a határ tágassága magyarázza. De a nagy távolság nem más, pl. kerékalja, szekér elnevezést indokolna? Azzal könnyebb, gyorsabb bejárni a határt. Vagy éppen a határ bejárásából származott volna e név? Arra is gondolhatunk, hogy a gyalognak egyik alapjelentése a gyalogos katona, azt is vélhetnénk, hogy ha nem is ősi hagyományként — mert a török idők a régi rendet feldúlták —, de a Rákóczi-szabadságharc alatti hadi szolgálat

402 következményeként alakult ki ez a mérték. Eredetét, névalakulását tehát magyarázni nem tudom, csak a nagyságát állapíthatom meg: 1 gyalog=23 500, illetve 89 806 nöl, vagyis 8,50, illetve 32,0 ha; az előbbi nagyság Apátiban, az utóbbi Ladányban dívott. 4.2.24. HOLD 4.2.24.1. Általában. Az előző korszakból

408 származó, Európa-szerte a metrikus rendszer bevezetéséig használt,

404 hazánkban pedig szinte napjainkig dívó,

405 országosan általános, mert minden művelési ágnál alkalmazott földmérték. Eredetileg ugyanis munkaigény, mégpedig az előkészítő munka szerint mértéke volt a szántónak. Akkora földterületet jelölt, amekkorát egy ekével reggel kezdve