Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
mellett, s érdemes megjegyezni, itt is önállósult egység ez, a fertálynál nagyobb nincs. 353 Csepregen és Sárvárott 1 fertály szőlő — mint a felező földmértékrendszer tagja (ld. 2.2.6.2.2.2.) — 897,8—3997,6 szélső értékkel, átlag 2447,7 nöl, vagyis 32,3—143,8, illetve 85,8 ár nagyságú lehetett. Budán és környékén — Óbudát is beleértve — a szőlőnek szintén a nagyobbik — de önállósult — mértékegysége az oktál (ld. 4.2.60.) mellett az egész korszakban, igaz ugyan, hogy csak a török utáni időtől, 1694-től — amikor a telekkönyvet megcsinálták — dokumentált, de nagyon valószínű, hogy a török alatt is ez a mérték dívott. Úgy is indít a telekkönyv, mint amikor gyakorlatot rögzítenek; s azt is tudjuk, hogy ekkor 800 nöl volt a fertály nagysága. 354 Ennyi 1705-ben, 1739-ben, 355 ennyinek mondja 1793-ban Schwartner, 356 1805-ben Demian, 357 ennyi van az 1828. évi összeírásban — amellett, hogy 4 kapás 358 —, 1835-ben Schams is ennyit közöl, de azt is megmondja, hogy ez 8000 szőlőkaró, 359 ennyi Fényesnél 1842-ben, 360 az 1843. évi Vademecumban, 361 Stephensnél 1855-ben, 362 Keletinél 1860-ban 363 és Entzéknél 1869-ben. 364 Nagyon valószínű, hogy e mérték hatására alakult ki Pesten is a fertály (ugyanúgy az oktállal), amelynek használata 1725—1870 között bizonyított. 365 Azt viszont már csak találgathatjuk, hogy a metrikus rendszer bevezetésének előkészítése során a Pozsonyi Iparkamara által 1870-ben, mint a szőlő egyik mértékegységként említett, szintén 800 nöles fertály 366 azonos-e ezzel a budai fertállyal, ami annyira közkeletű lett már, hogy a kamara országosnak vélte, vagy pedig ténylegesen sokfelé dívott ilyen nagyságban, ezért hiányzik a fertály jelzője. Az azonban kétségtelen, hogy 1 budai fertály szőlő=4 kapás = 8000 szőlőtőke= 800 nöl=28,8 ár. • 4.2.20. FIGUR Egyetlen adatom van rá: Gyárfás szerint Felsőszentgyörgyön — az egész Jászságban csak itt — fordul elő a redempció idején (1745-től), és 1 kötél föld=4 figur=40 hold=45 forintos, 367 tehát 1 figur=0,25 kötél (ld. 4.2.39.)=10 hold (ld. 4.2.24.)= 11,45 forintos (ld. 4.2.22.), mint az ott, akkor dívó sajátos mértékek egyike a szántónál (1. 4.4.), s mint e településnél — és az egész Jászkunságban csak itt — élő földmértékrendszer (ld. 2.2.6.2.1.3.) második tagja. Terminológiai magyarázat illenék. A szó alakja németes, magyarul figura, vagyis a latin név közvetlen átvétele; jelentése etimológiai szótárunk szerint: alak, stílusalakzat, bábu, táncváltozat, személy, tréfa; értelmező szótárunk pedig a következő csoportokba sorolja: valaminek az alakja, alakot megtestesítő kép, tárgy vagy személy megjelenése, szerkezeti, formai egység, változat, komolytalan eljárás. Egyik sem illeszthető a földmérték mivolthoz. Szinnyei tájszótára viszont említi, csakhogy a fenti adat alapján, amit azonban közvetett forrásból idéz, 368 amely viszont Gyárfástól vette; így a kör bezárult. A fenti mértékegységviszony első két tagja (1 kötél=4 figur) azonban sugall megoldást: ha figyelembe vesszük, hogy a latin figura szónak van olyan jelentése is, hogy mértani alak, idom, s Finály szerint ez az alap jelentése. E meggondolás szerint a kötél föld formailag
