Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

egy mértani síkidom, rendszerint téglalap, s ez a jelen esetben 4 kisebb síkidomra — figurra — oszlik, vagyis a figur negyedeli a kötelet, tehát hasonló — ha nem azonos — jelentésű, mint a fertály. Ez esetben a felezőrendszerhez (ld. 2.2.6.2.2.2.) tartozik, de hiányzik a közte és az egész között levő média. Ami nagyságát illeti: a viszonyszámok közül a legbiztosabb támpontot a hold adja, de nincs jelzője. A Jászságban ez időben többségében a kataszteri hold járta (ld.4.2.24., 4.4.). Ennek alapján írom felatételt: 1 figur=0,25kötél =11,45forint= 10 kat. hold= 16 000 nöl=5,76 ha, Felsőszentgyörgyön a jelzett időben. 4.2.21. FONT A forrásokban latinul libra, németül Pfund;

369 hazai szótáraink egyikében sem jelent földmértéket, csak súlyt. Az is. Ezen keresztül azonban külföldön, elsősorban német nyelvterületeken bizonyos pénzegységet is jelentett. Ebből következett harmadik jelentése: kisebb pénzegységek összege, amiből fakadt az a jelentése, hogy más dolgok kisebb részeinek összefoglaló egysége, tehát darabmérték. Negyedik jelentése pedig, az érték vagy darab jelentés valamelyikén alapulva, Ausztriában a szőlő földmértéke.

370 A daraberedet nem valószínű, mert — meglátjuk — viszonylag kis terület ez. Viszont: nemcsak egy területnagyság pénzértéke, hanem az e terület után (pénzben, természetben) fizetendő valamilyen szolgáltatás egységnyi mennyisége is lehet. Bármelyik is, végső soron a termésmennyiség volt az alapja e mérték kialakulásának és megnevezésének. Hozzánk tehát osztrák területről került, valószínűleg mint az osztrák szőlőkultúra velejárója, s meg is maradt a német nyelvterületen; közel a határhoz, a Fertő tó vidékén dívott. Hazai használatára vonatkozó legkorábbi adatom: 1661, Sopron- (Német-) keresztúr.

371 Valószínű azonban, hogy korábban kialakult, mert nem valószínű, hogy a telepesek hozta szőlőkultúrával együtt telepedett át Ausztriából, feltehető tehát, hogy az előző korszakból származik. Adatainkat célszerű megyénként csoportosítani. Vas megye: Röttön 1670-ben dívott

372 — település Kőszeg és Léka között, Sopron megyéhez közel fekszik —; Kőszegen is ez a mérték járta, s tudjuk azt is, hogy 1869-ben 1 font az 80 nöl volt.

373 Mosón megye: Óvár 1773. évi összeírásának a fejlécében — tehát egységként kezelve — szerepel, mégpedig font=napszám.

374 Sajnos, nincs alkalmas váltószámunk, konkrét nagyságát nem becsülhetem meg. Gálos 18. századi összeírásában, hasonlóan fejlécben szerepel: font=kapás.

375 A kapás konkrét nagyságára nincs Mosonból adatunk, de a fontra van másik adat, s ez némileg tájékoztathat: az 1828. évi összeírás szerint a megyében — tehát általánosan — 1 font=2,5 kapás.

376 A mondottak miatt azonban ezt sem számíthatjuk tovább, tehát a megyében dívó font konkrét nagyságát nem állapíthatom meg. Sopron megye a góc (a két vasi mintegy peremterülete ennek), innen van a leg18 Bogdán