Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
ha ezzel számolunk, akkor 1 drevenka búza esetében 600—800, zabnál 396—528, kölesnél 2400—3200 nöl lehet. Ludberg (Körös) 1739. évi összeírásában a nagyságadattal együtt a földmérték mivolt bizonyítékát is olvashatjuk: „Bé vett szokás szerint egy hold földen értetődik annyi terrénum az mennyit két drevenkával (melly az Posonyi köbölytől nem sokat különbőz) bé lehet vetni." 296 Vagyis 1 drevenka=0,5 hold. Körös megyében 1828-ban 1 hold 1600 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel számolva 1 drevenka=800 nöl. Csernkovec (Zágráb) 1748. évi összeírása szerint minden egyes (quodlibet) hold búza, rozs, árpa 2 drevenka, a kukorica pedig 5 /s drevenka, 297 vagyis 1 drevenka a búza esetében 0,5 hold, a kukoricánál 1,61 hold. Zágráb megyében 1775ben 1 hold 1200—1400 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), így számolva 1 drevenka búza 600—700, kukoricánál pedig 1932—2255 nöl lehet. A nagyságadatok a fő terményeknél azonosak: 1 drevenka=0,5 hold, amint ez a pozsonyi mérőnél is „bé vett szokás", tehát a vetéssűrűség az általánosnak megfelelő. A zabot viszont — legalábbis Körös megyében — sűrűbben vethették, amellett, hogy könnyebb is, tehát több kellett belőle. Kölesből, apró szemű lévén, érthetően jóval nagyobb területet vethettek be 1 drevenkával; a kukoricát viszont ritkábban vetik és — ezek szerint akkor is így vetették — szintén jóval nagyobb területre volt elég 1 drevenka, mint a fő terményekből. A 200 éves gabona-, valamint a 100 éves kukoricaleletek alapján az is megállapítható, hogy a búza- és a kukoricaszem térfogatkülönbsége a megadott vetőmag mennyiségkülönbségének (7V2-szeres) kb. megfelel. 298 Varasdon a hüvelyeseket a gabonával azonosnak vették, Csengeren 1713-ban megkülönböztették: a gabonából harmadával több vetőmag kellett (ld. 4.2.24.1.13.6.), az adat tehát nem általánosítható. Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy 1 drevenka a fő terményeknél (így általában)=0,5 hold=600—800 nöl, vagyis 21,6—28,8 ár; a zabnál=0,33 hold= 400—530 nöl, vagyis 14,4—19,1 ár; a kukoricánál =1,61 hold=1930—2250 nöl, vagyis 69,4—81,0 ár; a kölesnél pedig=2,0 hold=2400—3200 nöl, vagyis 86,3—115,1 ár. 4.2.14. DŰLŐ/ÖDÖLŐ Az előző korszakból származó, 299 de e korszakban sem egyértelműen földmérték, mégis több, mint általános területmegjelölés. Éppen mert nem egyértelmű, szükséges a dűlő/ödölő jelentését, fogalmát ismét megvizsgálni, hivatkozva az előző korszakban mondottakra is. Kialakulása természetes következménye az ekés művelésnek. Részint a határhasználat adottsága, lehetősége, részint a művelési mód (nyomásos gazdálkodás, újraosztásos földközösség stb.), részint a szántástechnika alakította ki a szántó jellegzetes, hosszúkás, téglalap alakját. Ennek hosszát megadta az első barázda, amíg az ekét meg nem fordították és visszafelé nem indult, széltét pedig a barázdák összessége. Az ekeforduló helyét a terepviszonyok, a határfelosztás, a művelési mód határozták meg, azon az alapkövetelményen kívül, hogy a fordulók számát
