Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

A dönüm területmérték, mert négyzet, amelynek oldala 40 közepes lépés; a szó eredetileg annyit jelentett, hogy ekeforduló, mert a dön=fordulni szóból ered, írja a szaklexikon, megállapításában azonban kételkedem, mert ellentmond mind alakjának, mind nagyságának, ugyanis ez az előbbi adat szerint 1600 négyszöglépés, a lexikon pedig azt mondja, hogy 930 m

2

,

286 ami 258,5 nöl. Kis terület ez szántónak, amellett a szántás technikája megkívánja a téglalap alakot, éppen a fordulók megtakarítása érdekében, amellett, láttuk, a hódoltságban nem az ekés művelési ágaknál alkalmazták. Úgy vélem ezért, hogy amennyiben a dönüm eredetileg is négyzet alakú volt, más alapon jött létre. De nézzük az egyéb adatokat. Bendeffy — forrás nélkül — azt mondja, hogy a dönüm ősi arab-török területmérték, a néveredetre az ekefordulót mondja, s hogy négyzet alakú, 40 közepes lépés oldallal, s hogy nagysága 919,3 m

2

, illetve 484,73 nöl.

287 Egyelőre csak utolsó adatát javítom: az említett m

2 helyesen 255,56 nöl. Vass — szintén forrás nélkül — azt írja, hogy a dönüm török területmérték és 912 m

2

.

288 Fekete a dönümöt — 40X40 lépésben adván meg nagyságát — török holdnak nevezi, kétszer is, és a dönüm nála hold adó;

289 a Káldy-Naggyal közös kiadványban pedig, a budai telekeladásnál dönümönként fizetendő átírási illetékkel kapcsolatban — forrásra hivatkozva — metrikus nagyságot is ad: 939,3m

2

.

290 Ezt a nagyságot adja azután Káldy-Nagy későbbi munkáiban is, de kiegészítve azzal, hogy az 260 nöl.

291 Kerekített, mert az előbbi metrikus nagyság helyesen 261,12 nöl, az 1,12 nöl (4m

2

) pedig ezen a nagyságrenden nem elhanyagolható terület. A dönüm nagyságára tehát eltérő adataink vannak; sajnálatos módon az iszlám mértékeket összeállító Hinz ezt a mértéket nem ismeri,

292 sőt, Feketéék nagyságadatának forrása

293 az ő forrásai között nem található. Ez lévén a helyzet, turkológusaink adatát kell elfogadni, vagyis: 1 dönüm = 261,12 nÖl=9,4 ár. Megjegyzem még, hogy Fekete dönüm=hold azonosítását a mondottak értelmében nem tartom elfogadhatónak, ezért meghagytam a török nevet, mint ahogyan Káldy-Nagy is tette. 4.2.13. DREVENKA Horvát űr-, közelebbről gabonamérték, Vlajinac is így ismeri, földmérték mivoltában nem.

294 Adataim szerint azonban horvát-szlavón területen a szántónál — legalábbis a 18. század derekán —, más gabonamértékekhez hasonlóan, vetőmagszükségletből alakult földmérték is volt. Nagyságára az alábbi adataim vannak. Várasd megye 1732. évi összeírása szerint egyrészt a drevenka és a pozsonyi mérő azonos (seu), másrészt minden egyes (quodlibet) hold búza, rozs, árpa, hajdina, bab esetében 2 drevenka, zabnál 3 drevenka, kölesnél 7

2 drevenka nagy.

295 Vagyis: 1 drevenka búzából=0,5, zabból=0,33, kölesből=2,0 hold. Várasd megyében 1828-ban a hold nagysága 1200—1600 bécsi öl volt (ld. 4.2.24.1.20.),