Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
Az előző korszakban tűnik fel Csepregen (Sopron) először az 1522. évi urbáriumában mint a belső telek legkisebb egysége, a fertály mellett. 1539-ben ugyanott a hegyvám lajstromában találkozunk vele, mint a szőlő legkisebb mértékegysége, a fertály, illetve az oktál mellett, de a közölt egyéb adatokból arra lehetett következtetni, hogy ez esetben a cira az oktál fele, vagyis 1 / 16 rész. Szerepelt még a cira Csepreg 1585. évi protokollumában, szintén a szőlőnél, ugyancsak a fertály és az oktál mellett, de nagyságára nincs még támpont sem. 140 E korszakban ismét Csepregen tűnik fel, ugyancsak a szőlőnél, ismét mint az oktál utáni mérték, 1647—49-ben, majd 1657—58-ban. 141 Később már csak az oktál fordul elő, a 18. században pedig vödör (ld. 4.2.88.) a mérték. 142 Mindegyik adat szőlőeladásról szól, konkrét nagyságról nem tájékoztat, s arra a vételárakból sem következtethetünk. Ismerjük a csepregi szőlőhegy 1648—1649. évi hegyvámregistrumát is, 143 de abból is csak azt tudjuk meg, hogy az oktálnál kisebb mérték. Csepreg 1645. évi összeírásában a teleknél találkozunk vele; a szőlőtől eltérően a quartánál, vagyis a fertálynál kisebb egység — mint a 16. században —, s úgy tűnik, felezi azt, vagyis nyolcad. 144 Ezt igazolja egy másik — bár közeli — településre vonatkozó, már konkrét nagyságot közlő, 1674. évi adat. Az Esterházyak kőszegi uradalmához tartozó Felsőszakony (Sopron) az évi urbáriumában a belső telek nagysága a fertály (oktál nincs), és egyetlenegyszer, az első tételnél ez olvasható: „Tóth Pál fél fertályos avagy egy cira, id est quart V 2 ." 145 A fél fertály (vagyis negyed) az a nyolcad, tehát 1 cira 1 / 8-ad része lenne az egésznek, itt a belső teleknek (ld. 4.2.80.). Először is azt hangsúlyozzuk, hogy a cira csak a fenti két településnél fordult elő. Szakony néhány kilométerre van Csepregtől, ez pedig Sopron megye déli szélén, Kőszeg közelében fekszik; mindkettő német nyelvterület szomszédságában. Az adatokból nyilvánvaló: a cira a felező földmértékrendszer (ld. 2.2.6.2.2.2.) tagja, mint a fertály (ld. 4.2.19.) és az oktál (ld. 4.2.14.). De melyiket felezi? Az 1674. évi szakonyi adatból kétségtelen, hogy itt a teleknél a cira 1/8 nagyságú — tehát a fertályt felezi —, s emlékezzünk: 1522-ben Csepregen szintén a teleknél és szintén a fertály után következő mérték volt, vagyis ez esetben a cira az oktál, a nyolcad megfelelője. Most nézzük közelebbről az említett csepregi 1539. évi adatot. A registrum megalapította a hegyvám mennyiségét is: 1 fertálynál 3 vödör, 1 oktálnál 1 1 / 2 vödör, 1 ciránál 3 pint; a vödör nagysága pedig 3 csepregi pint, 146 vagyis ha pintben számolunk: 1 fertály = 15 pint, 1 oktál = 7 l /a pint, 1 cira = 3 pint. Az első kettőnél felező, illetve kétszerező a viszony, bizonyítván, a néven kivül is a felezőrendszert. A ciránál viszont a mennyiség már nem utal erre, mert ha a cira fél oktál, akkor a / i vödör, illetve 3 % pint kellene legyen a vám. Miért nem ennyi, miért és miként lett az csak 3 pint? Gondolhatjuk azt: a 3 / 4 vödör, illetve 3 / 4 pint nehézkesen, kétségesen mérhető mennyiség, tehát kerekítettek — lefelé. Kétségtelen, ez szokatlan. Az is igaz, hogy a 7 2 pintet már könnyen mérhették (=egy icce, ha ugyan dívott ott és akkor e mértékegység), s az előbbi tételben szerepel is ez a x / 2 mennyiség. Tehát akkor miért nem 3 1 / 2 pint 1 cira vámja? A kérdésre csak azt válaszolhatom, hogy valamilyen ok miatt (pl. hogy a cira
