Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
ritkán fordul elő az oktál és fertály mellett, kb. 5 %-ban 147 ) nem akartak itt törtszámot alkalmazni, s ismét ismeretlen ok miatt (esetleg azért, mert a cira volt a legkisebb szőlő) lefelé kerekítettek. A válasz egyáltalán nem kielégítő, de mást nem mondhatok. Viszont következik e válasznélküliségből az, hogy a ciránál nem feleztek? Nem szükségképpen. Az esetben ugyanis — a közölt vödör-pint viszonyszám szerint — 1 cira 1 / 5 fertály, így 1 / 20 egész szőlő lenne. Ritka, rendhagyó számítás lenne, amellett ellentétes az első két tétellel, valamint a teleknél is kétségtelen felezőrendszer lényegével, a felezéssel. E logika itt is a felezést indokolja, ezért, még ha a vám mennyisége kevesebb is ennél, s ennek biztos okát nem adhatom, ezt tartom valószínűnek. 1 cira tehát e szőlőnél ez esetben 1 / 2 oktál, így 7i6 egész szőlő lesz, a cira tehát a magyar tizenhatod, illetve a latin sedecima megfelelője. És rögvest állapítsuk meg: kétségtelen, hogy sem a fél fertály, illetve oktál, sem a negyed fertály, illetve fél oktál, sem az ötöd fertály, sem a nyolcad, sem a tizenhatod, sem a huszad, illetve sedecima és vigesima mennyiségmegnevezés nem magyarázza a cira név kialakulását. A mondottak alapján tehát úgy ítélem meg, hogy a cira a Csepreg környékén a 17. században dívó felező földmértékrendszer utolsó tagja (ld. 2.2.6.2.2.2.), de — eltérően az előző korszakbeli véleményemtől 148 — nem egyformán: a belső teleknél a fertályt, a szőlőnél az oktált felezi, s ennek, illetve a művelési ág különbözőségének megfelelően különbözik valamit a nagysága, de közelítő renden. 1 cira a belső te/e&nél=7 2 fertály=121,6—1007,7 szélső értékkel átlag 564,6 nöl, vagyis 4,3—36,2, átlag 20,3 ár, a szőlőnél pedig=7 2 oktá\=224,2—999,4 szélső értékkel, átlag 611,9 nöl, vagyis 8,0—35,9, átlag 21,4 ár. 4 2 8. CSÖBÖR Űrmértékből lett a termésmennyiségen keresztül a szőlő egyik, ritkán használt földmértéke, a többi űrmértékhez (leginkább a vödörhöz—ld. 4.2.86. —, amelyikhez egyébként is hasonlít) hasonlóan. Általában akkora szőlőterületet jelölt, amekkorán 1 csöbör bor megtermett. Csak földmérték mivoltával foglalkozván, csupán megemlítem, mert földmérték létére kihat, hogy űrtartalma sok tényező függvényeként 3 pinttől 149 50 pintig 150 változott, tehát jelentős, tizenhatszoros a szélső értékek különbsége. A csöbör név egyenlő értékkel cseber alakban is dívik, mint a vödör és veder. A névhasználat gyakorlata nem egységes. Az értelmező szótárban cseber és vödör, Bárczinál csöbör és vödör, Szamota—Zolnainál csöbör és veder stb. Én, az e betűket kerülendő, az ö-s alakot használom mindkettőnél. Latinul sok neve van, 151 gyakoribb a hidria major, 152 a scaphia majora, 153 leggyakoribb a tina (tinna). 154 Németül Zuber. Nem akarom részletezni, csak megemlítem, hogy a hazai latin szótárak az említett sok névnek sok jelentést adnak, s jellemző az, hogy az iratokban leggyakoribb tina szót Calepinus, Páriz Pápai, Márton nem ismeri; Finálynál ókori borosedény; csupán Bartal adja
