Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

tehát 1 árok = 0,357 akó. Most is csak az előbbi mankót használhatjuk, így 1 árok = 20,35 nöl lehetett. Az említett területen és időben tehát 1 árok = 20,4—32,5 nöl, vagyis 0,6—1,2 ár között változott; az átlag 26,4 nöl, vagyis 0,9 ár lenne. Űrmértékből lett ez is (tehát közelebbről nem tárgyalom) a termésmennyiségen keresztül a Tokaj-Hegyalja (Zemplén) borvidéken a szőlő egyik, de inkább csak a 17. század végéig használt földmértéke. S amennyiben űrmértékként a tokaji borra rendszertag — 1 átalag = 0,5 hordó = 88 icce

76 —, annyiban szőlő földmértékrendszer tagja is (ld. 2.2.6.2.2.1.3.). Alkalmazásakor a szőlő területnagyságát a termett bor mennyiségével adták meg, de mindig a nagyobb egység: a hordó (ld. 4.2.25.) kiegészítésére, többnyire kiegészítve még a kisebb egységekkel, esetlegesen a köböl (ld. 4.2.38.4.) vagy a puttonnyal (ld. 4.2.66.), rendszeresebben az iccével (ld. 4.2.26.). Földmértékkénti első előfordulását 1674-ből ismerem Tokajban, a forrás a magyar név (atalagh) mellett megadja az iratokban előforduló latin nevét is: vasculum.

77 (Hazai latin szótáraink egyébként a vasculumnak nemhogy föld, de még űrmérték jelentését sem ismerik, náluk edényke, méhkas a jelentése.) írják a források átalagnak is, pl. 1624-ben,

78 1684-ben.

79 1754-ben antalnak nevezik mint a tokaji aszú tárolóját, s hogy azonos, az is bizonyítja, hogy 2 antalkó = 1 hordó (gönci fa).

80 Jáckel 1828-ban Antalaknak nevezi,

81 Gaal 1829-ben antalnak,

82 Pethe 1830-ban „átalag (antalag)" névvel illeti,

83 Littrow pedig 1844-ben ismét csak Antalnak.

84 Az etimológiai szótárunk az átalagnál közli, az antalag változaton kívül az antalko alakot is ismeri, de a többit nem. Földmértékkénti további előfordulásai, mindig a hordó kiegészítésére: Tokajban (Zemplén) 1675-ben

85 és 1676-ban;

86 Sztárán (Zemplén) 1685-ben;

87 Tarcalon (Zemplén) 1623-ban.

88 Lehet, hogy a tokaji hordóval (ld. 4.2.25.) és a puttonnyal (ld. 4.2.66.) Tokaj vidékén, a bormértékrendszer léte, illetve egyik illeszkedő esetében, említettem, földmértékrendszert alkotott (ld. 2.2.6.2.2.1.3.). Nagyságára sajnos nincs adatom, az átalag űrtartalmából tájékozódhatunk csak, s ez 74,461.

89 Mint az akónál említettem (ld. 4.21.5.), a 19. század második felében lm

2 szőlő országos átlagban 0,251 bort termett; ezzel számolva a — kerekítve — 75 1, így 1 átalag területe 5,3 nöl, vagyis 0,2 ár, mint Tokaj-Hegyalján dívó földmérték. Két művelési ágnál találkozunk e mértékkel: a szántónál és a szőlőnél. Bár mindkettő a műveléstechnikából fakad, más a tartalmuk, külön kell választani őket. Van azonban közös jelentés is, vegyük előbb ezt. A barázda e jelentésében határbarázdáról, vagyis mezsgyéről van szó. Az eti• 4.2.3. ÁTALAG 4.2.4. BARÁZDA