Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
amely pedig a latin linea átvétele. Nálunk a 18. század derekán tűnik fel, általában német nevén, 1030 ritkábban latinul. 1031 A műszaki gyakorlatban használták a jelölést. A következő alegységeit ismerem: bánya, bécsi, erdélyi, erődítmény-, mérnöki és az újoncmérték vonalat. 3.2.30.2. A bányavonal e mértékrendszer első, elméleti tagja (ld. 2.2.6.2.1.2.1.). Tierenberger többször említett 1775. évi vizsgálatánál tűnik fel (Berglinie), váltószámával együtt: 1 / 10 bányahüvelyk, 1032 ami annak metrikus értékével (ld. 3.2.6.2.) 2,798 mm. Paulinyi emellett 1 / 12 váltószámot is említ, 1033 vagyis 2,23 mm-t, de ez helyesbítendő, mert e forrásban a közönséges mértéknél is 1 / 10 a váltószám. Bendeffy a 18—19. századi térképek méretarány tárgyalásánál 1 / 12 bányahüvelykben adja meg nagyságát, 1034 így 2,344 mm-ben, de ez is téves, amit a bányaöl helytelen metrikus nagysága is tovább torzít. A helyes adat természetesen Tierenbergeré, így 1 bányavonal=2,798 mm. 3.2.30.3. Bécsi vonal. Ulbrich a bécsi hosszmértékrendszer kialakulásával nem foglalkozott, így e mértékegység létrejöttével sem, csak azt közli, hogy a Mária Terézia-féle normálmértékben ez az első egység (wiener Linie), a / 12 bécsi hüvelyk, illetve 2,195 mm nagy. 1035 Nálunk az 1768. évi számtankönyv említi először, azonos nagyságban. 1036 Tierenberger 1775-ben a bécsi lábetalon osztásánál a hüvelyk után a tizenkettes rendszerről a tízesre tér át, így nála a vonal már nem V 12 , hanem 1 / 10 hüvelyk nagy, 1037 azaz 2,63 mm lenne; eljárása ez esetben önkényesnek tűnik. Az 1778. évi számtankönyv ismét 1 / 12 bécsi hüvelykben adja meg nagyságát, 1038 tehát 2,195 mm. Az 1833. évi mérték vizsgálatnál is ez a nagyság, 1039 s ugyanez 1837-ben Benigninél, 1040 1843-ban Bocsornál. 1041 Stephens 1855-ben 0,0069 bécsi lábban adja meg nagyságát, 1042 ami annak metrikus értékével (ld. 3.2.9.4.) számolva 2,18 mm. Az 1871. évi osztrák métertörvény megadja a végleges és tényleges értéket: 1 bécsi vonal= x l X2 bécsi hüvelyk, illetve 12 bécsi pont=2,195 mm. 1043 Bleibtreu 1861-ben, Noback 1879-ben 1044 is V 12 bécsi hüvelyk nagyságot ad, Ereky 1881-ben szintén, de nála a metrikus érték 2,3 mm, 1045 ami nyilvánvalóan tévedés. 3.2.30.4. Az erdélyi vonal e mértékrendszer legkisebb tagja (ld. 2.2.6.1.1.2.). Nagyságára csak egy adatom van. Az 1833. évi erdélyi mértékvizsgálatnál megírták, hogy a vonal (linea transsilvanica) x / 12 erdélyi hüvelyk nagyságú, 1046 ami annak metrikus értékével (ld. 3.2.6.4.) 2,159 mm; vagyis 0,036 mm-rel kisebb a bécsinél, ami a két rendszer (ld. 2.2.6.1.1.2., 2.2.6.1.1.4.) különbségéből következik. 3.2.30.5. Az erődítmény vonal e rendszer első tagja (ld. 2.2.6.2.1.1.1.). Francia forrásból 1748-ban vezették be, az egységesítés érdekében, az osztrák hadmérnökök: tervezési, térképezési munkálatoknál alkalmazták, nálunk is. Német neve Fortificationslinie, latinul nem találkoztam vele. Nagysága a hatos rendszerből következőleg V 12 erődítményhüvelyk. Metrikus értékét Ulbrich adta meg: 1 erődítmény vonal=2,26 mm, 10 * 7 ami a párizsi vonal kerekített nagysága. 1048 Érthető: innen eredt.
