Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

nagyságadata Finálynál található 1853-ban, szerinte: „a durva posztót Pozsony tájékán stábbal, mely 5 láb ... mérik",

926 ami a bécsi láb metrikus értékével (ld. 3.2.9.4.) 1,58 m. Schmidt 1870-ben hasonlóan írt;

927 Ereky 1881-ben ugyanezt adja, feltehetően Felső-Magyarország vonatkozással.

928 A nagyság egyezése alapján tehát 1 posztórúd= 1,58 m. A rudat mint földmértéket ld. 4.2.70. • 3.2.23. STÁDIUM • Görög—római—európai előzménnyel az előző korszakból származó mérték,

929 az útmértékrendszer tagja (ld. 2.2.6.2.1.1.6., 2.2.6.2.1.2.6.). Lényegében természetes, az emberi test teljesítőképességéből alakult mérték. Korszakunkban is ritkán használták nálunk, kevés is az adatom. Első említését Micske (Bihar) 1688. évi összeírásában találni, egy távolság negyed stádiumnyira van.

930 Az 1689. évi számtankönyvben a stádium (oder Feldweg) 125 kettőslépés,

931 metrikusan, saját rendszere szerint 236,62 m. Az 1768. évi számtankönyvben 125 mérnöki lépés nagyságú,

932 saját rendszer szerint ez 158,0 m. Hell Miksa csillagász 1775-ben azt írta, hogy a stádium 125 kettőslépés, illetve 625 láb, csakhogy ő a római rendszer szerint építette fel saját, az árpaszemtől a délkörig terjedő, áttekintő mértékrendszer-táblázatát,

933 így az ő stádiuma a régi római nagyság: 184,84 m.

934 Nem vitás, hogy az előzőknél használt — egyező — váltószám is a római stádiumé, de az ő kettőslépésük más alapokon épült, innen adódik a metrikus eltérés a rómaihoz viszonyítva (1689-nél: +51,78 m, 1768-nál: —26,84 m). Nyilvánvaló, hogy a nemzetközinek számító mérték metrikus nagysága nem változott, így 1 stádium=184,84 m. 3.2.24. SZÁL Népi textilmérték. A textilmunka sokféle egysége (szál, ige, pászma, matring stb.) közül a szál nevezhető hosszmértéknek, s ez egyúttal a többinek is alapegysége. Fonás után a kész fonal hosszát a motollára téve mérik meg: ami egyszer körüléri a motollát, vagyis a motolla négyszeres hossza, az a szál, nagysága tehát a motolla nagyságától függ, mint ezt Szolnoky megállapítja.

935 Megtudjuk tőle a következőket is: A motolla nagyságát régebben araszban, singben, rőf ben mérték, újabban méterben. Jelentősen változó nagyságban dívott, de nemcsak időben és térben; egy falun belül is több nagysággal éltek, mert, mint megállapítja: „A motolla és az itt való fonalmérés nem jelentett meghatározott abszolút hosszúságokat. Nem az a feladatuk, hogy az itt és így mért fonalhosszúságok nagy területen egységes mértékegységül szolgáljanak,... hanem inkább csak tájékoztatást ad a vele dolgozónak, aki jól ismeri nemcsak motollája hosszát, hanem annak a fonalmennyiségnek a valóságos tartalmát, amit ő egy pászmának vagy darabnak nevez. Tudja, hogy abból mennyi vásznat fog szőni és neki ennél többre nincs szüksége, 14 Bogdán 209