Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

Ha a nagyságadatokat áttekintjük, mondhatjuk, hogy a skála 2,63—9,38 m között, a fele pedig 4,5—5,5 m között változott, a 9,38 m-es kivétel volt, ami érthető is. A rúd sajátos alegységei közül a következőket ismerem: mérnöki, osztrák és posztórúd. Ezeknél a nagyság viszonylag változatlan. 3.2.22.2. A mérnöki rúd a vonatkozó hosszmértékrendszernek (ld. 2.2.6.2.1.1.4.) általában az utolsó tagja, szorosan véve osztráknak is nevezhetnénk, de a külön kitett jelző megkülönbözteti az általános osztrák rúdtól (ld. 3.2.22.3.), célszerűbbnek véltem külön tárgyalni. Latinul pertica geometrarum,

911 németül Baurute, Wegrute,

912 FeldmaŰrute,

913 a 19. század végétől ingeneur Rute.

914 Nagyságadataim: Az 1689. évi számtankönyv szerint a mérnöki rúd az 8 rőf vagy 16 láb, bécsi rendszerben,

915 ami azok metrikus értékével (ld. 3.2.9.4., 3.2.21.2.) 5,056 m. Az 1768. évi számtankönyv három vonatkozásban is közli: az építőrúd az 8 rőf vagy 16 láb, bécsi rendszerben, az útmérő rúd 16 láb — tehát az előbbi nagyság —, a földmérő rúd 7

1

/

2 rőf;

916 az első két esetben tehát e rúd metrikus értéke azonos és az előbbi: 5,056 m, a harmadiknál 4,748 m. Az 1778. évi számtankönyvben a mérnöki rúd az 10 mérnöki vagy 6 bécsi láb,

917 ezek metrikus értékével (ld. 3.2.9.4., 3.2.9.9.) számolva 1,896 m, vagyis a bécsi öl nagysága (ld. 3.2.17.3.). Leuchs 1834-ben szintén 10 mérnöki lábat ad,

918 tehát az előbbi nagyságot; Finálynál 1853-ban szintén annyi.

919 Bleibtreu 1861-ben és Noback 1879-ben

920 már két mérnöki rudat ismer: a mérnöki rudat, amely 20 mérnöki (decimális) vagy 12 bécsi láb, illetve 3,792 m, és a fél mérnöki rudat, amely 10 mérnöki (decimális) vagy 6 bécsi láb, illetve 1,896 m, tehát a bécsi öl nagysága. Ezt mondja Schmidt is 1870-ben.

921 Az adatok három azonos nagyságnál sorakoznak, s ez alapon mondhatom, hogy 1 mérnöki rúd a 17—18. század közepén 5,056 m, a 18. század közepe és 19. század közepe tájt 1,896m, a 19. század közepétől pedig 3,792 m is; de használják ekkor a fél rudat is, vagyis az előbbi nagyságot. 3.2.22.3. Az osztrák rúd az osztrák hosszmértékrendszerhez tartozik (ld. 2.2.6.1.1.4.). Csak a 19. század derekától van rá adatom. A váltószám, illetve a nagyság alapján azt vélhetnénk, hogy vagy a mérnöki rúdból általánosuk, vagy pedig tulajdonképpen az is. Mivel ezt az összetartozást közvetve sem tudtam megállapítani, célszerűbbnek véltem megkülönböztetve általános rúdként tárgyalni. A nagyságadatok azonosak. Beningi 1837-ben azt írta, hogy 1 rúd=2 bécsi öl,

922 vagyis metrikus értékével (ld. 3.2.17.3.) 3,792 m. Stephens 1855-ben a 2 ölet kiegészíti 12 lábbal,

923 a nagyság ugyanaz; s a 12 lábat adja Schmidt 1870-ben

924 és Ereky is 1881-ben.

925 Tehát: 1 osztrák rúd= 3,792 m. 3.2.22.4. A posztórúd a textília mértékrendszerhez (ld. 2.2.6.2.1.2A.) sorolható, de nem szerves tagja, s csak a 19. század derekától tűnik fel. Első említése, egyúttal