Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
Az adat szerint Varasdon két ilyen hosszmérték volt: az egyik az ulna — szerbhorvát megfelelőjét (több lehet) nem találgathatom, magyarul rőf —, a másik pedig a sink nevezetű. Ilyen szerb-horvát, sőt, szláv szó azonban nincs. 885 Nyilvánvalóan utal viszont a magyar sing szóra, amelynek ilyen ortográfiája is előfordult (1. 3.2.21.15.). Lehetséges, hogy most is csupán ortográfiai a különbség, s ténylegesen a magyar sing dívott Varasdon vagy egy ahhoz hasonló mérték, amelyet éppen e hasonlóság alapján a magyar mértéknév hatására sínknek neveztek. Bármely eset is ez, a névből az következik, hogy a rőfnél rövidebb mérték (ld. 3.2.21.1.), amit egyébként a tilalmazás — szemben az ulna-rŐffel — is indokolni látszik. Ha pedig a singhez hasonló mérték, alakulhatott a királyi rőfből (mint a magyar sing) vagy a budai rőfből (mint a Dráva-melléki rőf, ld. 3.2.21.5.). A helyi mértékből való alakulást a név zárja ki, akkor az szerb-horvát lenne. Probléma maradt az is, mi az a varasdi ulna — azon kívül, hogy rőf —, milyen hosszmértéket értettek e néven? Nem tudom megállapítani egyiknek sem a metrikus nagyságát, sajnálatos, hogy Vlajinac sem ismer ilyen nevű mértéket. 3.2.21.24. A zágrábi rőf az előző korszakban rőf, vasrőf vagy lakat néven dívó, a zágrábi posztóművesek mértékével azonos rőf volt. 886 Úgy tűnik, ez él tovább; első adatom e korszakból ugyanis késői. Az előbb említett 1733. évi horvát-szlavón országgyűlési határozat a varasdi ulna bevezetésével nemcsak a varasdi sinket tilalmazta, hanem egyúttal a zágrábi lakét nevűt is (mensura ... cubitus sive Lakét ... dicta), 887 s az ulna, a cubitus megkülönböztető szóhasználat esetleg arra utal, hogy az utóbbi — a varasdi sinkhez hasonlóan — szintén rövidebb mérték. A következő évben azonban az uralkodó a pozsonyi mértékeket (a rőföt is) vezetteti be (ld. 2.4.5.1.). Az 1748. évi horvát-szlavón országgyűlési határozat azonban módosított: az űrmértékeket továbbra is a pozsonyiakhoz kell igazítani, a rőföket azonban a zágrábi ulnához. 888 Köznyelvi név azonban nem segít eligazodni, hogy a korábban tilalmazott cubitus sive Laketről van szó vagy pedig más mérték ez az ulna. Varasdhoz hasonlóan Zágrábban is kétféle rőf dívott: egy hosszabb (ez lenne az ulna?), s egy rövidebb (ez lenne a cubitus-laket?). Akkor viszont a varasdi ulna bevezetésével a zágrábi ulnát is tilalmazni kellett volna, hacsak nem azonos a kettő; akkor viszont erre utaltak volna. Vlajinac szerint a lakét a lakat ortográfiai változata, s szerb-horvát gyűjtőneve a 13. században a tengermellékről elterjedő, területenként sajátosan alakult rőföknek; zágrábi lakatot ismer is, de csak aló. századig, a többit, illetve az ulnánál közölteket, nem lehet ezzel azonosítani. 889 Ez lévén a helyzet, a zágrábi rőföt közelebbről meghatározni, nagyságát megállapítani nem tudom. 3.2.22. RÚD 3.2.22.1. Általában. Római—európai előzménnyel az előző korszakból (pertica, virga, Rute néven dívott) tovább élő mérték, 890 több hosszmértékrendszer tagja. E korszakban terminológiai probléma a német névvel nincs, maradt a Rute,
