Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
csak a lényeget említeni: nem lehet belőle megállapítani, hogy a pozsonyi és a bécsi rőf azonos nagyságú volt-e vagy sem, s hogy ez szándékosan kétértelmű fogalmazás-e. Jáckel 1828-ban azt írja, hogy a pozsonyi rőf azonos a bécsivel. 850 Ezt ismétli meg Pethe 1830-ban, 851 s ez évben Niemann is, de már metrikus értéket is ad: 77,9 cm. 852 Gaal 1839-ben szintén azonosítja a pozsonyi és a bécsi rőföt, mindkettő nagyságát 2 8 / 12 bécsi lábban adva meg, 853 ami annak metrikus értékével (ld. 3.2.9.4.) 78,0 cm, s ez mindkét esetben téves. Littrow 1844-ben azt írja, hogy a pozsonyi rőf=2,464 bécsi láb (így kisebb a bécsinél, mert az 2,467 láb), 854 vagyis 77,887 cm. 1853-ban a bécsi kereskedelemügyi minisztérium azt írja, hogy az 1807:22. tc. szerint Magyarországon a pozsonyi rőf a törvényes, ez azonban 2,465 bécsi láb nagyságú, így pontosan egyezik a bécsi rőffel, s ez a bécsi mérték behozatalát megkönnyíti, 855 vagyis a bécsi láb értéke (ld. 3.2.9.4.) szerint most a pozsonyi rőf 77,89 cm lenne. Az eltérő metrikus értékek vizsgálatától eltekinthetünk, de a pozsonyi és a bécsi rőf azonosságának állítása miatt magyarázni kell a pozsonyi rőf etalon szerinti nagysága: 78,30 cm és a bécsi rőf nagysága: 77,7558 (ld. 3.2.21.2.) közti különbséget, az 5,44 mm-t (ami kb. 2,5 bécsi vonalnak felel meg). E problémát a pozsonyi ölnél már részletesen tárgyaltam (ld. 3.2.17.11.), elegendő tehát, ha csak a lényeget ismétlem meg. Először: nemcsak a rőfnél, hanem a hüvelyknél (ld. 3.2.6.3.) és az ölnél (ld. 3.2.17.11.) is kb. 5 mm a pozsonyi és a bécsi mérték közti különbség, ennyivel nagyobb a pozsonyi (ami egyúttal azt is igazolja, hogy az nem a mérés, az átszámítás vagy hibás számítás következménye). Másodszor: a bécsi rőf metrikus nagysága kétségtelen, s nem kételkedhetünk a pozsonyi etalon metrikus nagyságában sem. Marad tehát az egyenlőség állítása — úgy mondjam — hivatalos részről, de (ellentétben az öllel, mert annál ilyennel nem találkoztunk) vele szemben áll a — úgy mondjam — közhasználati tagadás, illetve annak állítása, hogy a pozsonyi rőf valamivel nagyobb a bécsi rőfnél. Ez az állítás, ha az ölnél még meglevő aggályomat végleg meg nem is szüntette, de némileg csökkentette, mert megerősítette az etalon közölte tényt, így annak metrikus értékét fogadom el. 3.2.21.19. A selmeci (Hont) rőf az előző korszakból tovább élő mérték, a bánya hosszmértékrendszernek (ld. 2.2.6.2.1.2.1.) csupán számítási tagja, már a középkorban ezzel adták meg a bányaöl nagyságát (3 rőf), de megírták, hogy ez „statellen", s e viszonyból állapíthattam meg a nagyságát is. 856 E korszakból későn kapunk adatot, s akkor is megtévesztőt. A többször említett Tierenberger-féle 1775. évi vizsgálat kapcsán írják, de csak általánosítva, hogy a bányavárosokban a bécsi rőf járja, s ez értelmezhető is, nem is Selmecre; Tierenberger egyébként nem foglalkozott e mértékkel. 857 A következő adatunk egészen késői. Noback írja 1879-ben, hogy a selmeci rőf az V 3 bányaöl, s az általa adott ölnagyság 858 szerint 67,45 cm lenne. Ereky 1881-ben, amellett, hogy szintén 1 / 3 bányaöl nagyságúnak mondja, metrikus értékét is közli: 67,4cm. 859 Végül Bendeffy váltószám — és forrás — nélkül szintén ezt a metrikus értéket közli. 860
