Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
Az azonosan szereplő váltószám, s a bányaöl kétségtelen metrikus nagysága (ld. 3.2.17.2.) alapján, a középkori adattal egyezően 1 selmeci rőf=67,38 cm. 3.2.21.20. A szebeni rőf valószínűleg azonos az előző korszakban szereplő szász rőffel, 861 mint ezt az erdélyi rőfnél (ld. 3.2.21.7.) fejtegettem. Az ott, valamint a kolozsvári rőfnél (ld. 3.2.21.11.) mondottakat nem ismétlem meg, csak summázom a lényeget. Az ősi szász rőföt 1540 körül felcserélték a királyi rőf bői alakult kolozsvári rőffel — vagyis közvetve átvették a királyi rőföt —, s e szebeni rőföt akarták a 17. században általánosítani. A 18. század során azután Szeben város jelentős szerepe (kereskedelmi góc, a gubernium székhelye) következtében fokozatosan jelzőt cserélt: erdélyi jelzővel illették a szebeni rőföt, s inkább e néven élt tovább. A nagyságára vonatkozó első, s egyúttal fontos adatot, sajnos, nem tudtam használni. A már többször említett Haugwitz-féle 1756. évi utibeszámolóban ugyanis azt írták, hogy a szebeni rőf (Hermanstadter Elle) nagyságát — valószínűleg zsinóron — mellékelték a jelentéshez, 862 ehhez az etalonhoz azonban nem juthattam hozzá, mert a jelentés minden melléklete hiányzik. 863 Egyébként megírták azt is, hogy a brassói rőf a szebenivel pontosan azonos. 864 A másik adatot, a gubernium felszólítására, Szeben város közli: 1771-ben jelentette azt, hogy 1 bécsi rőf az 1 1 / 4 szebeni rőf (ulna cibiniensis), 865 vagyis 1 szebeni rőf= 4 / 5 bécsi rőf, így annak metrikus értékével (ld. 3.2.21.2.) számolva 62,2 cm. Természetesen azonos nagyságú az erdélyi rőffel. Tehát: / szebeni rőf =62,20 cm. 3.2.21.21. A török rőf (pik, zirá') külföldi mérték, de a török időben a hódoltsági területen élhettek vele. Fekete szerint a török hozta ugyan a saját mértékeit, de hosszú időn át használta a régi, helyben szokásos hódoltsági mértékeket. Rőfről azonban, sajnos, sem a régi, sem az új mértékeknél nem beszél. 866 Ugyancsak nem tárgyalja Káldy-Nagy sem, 867 közös művükben pedig éppen csak említve van a rőf, mint zirá', többet nem közölnek. 868 Vass tanulmányai közül kettőben több a szerencsénk. A szegedi szandzsák vámkönyvében egyes textíliáknál vámtétel a ziraa, s Vass azt mondja — forrás nélkül —, hogy e török rőf 57 cm volt. 869 Székesfehérvárra vonatkozó tanulmánya szerint a várfal kiterjedését pik nevű mértékkel mérték, amit Vas könyöknek nevez, s forrás és magyarázat nélkül 60 cm-rel számolja metrikusra. 870 Bendeffy kijelenti, hogy a 16—17. században a hódoltsági területen a halebi ársin és a csársi ársin nevű rőföket használták, az előbbit a földmérésnél, s 70,865 cm volt, az utóbbi 68,58 cm, forrás nélkül adván e nagyságot, és nem dokumentálván a magyar hódoltsági felhasználását. 871 Vlajinac — ténylegesen hódoltsági területre vonatkozóan — pik néven 62,12 és 71,10 cm között 16 féle metrikus nagyságot ad; cira néven pedig 68 és 75 cm között (az arsin nála más vonatkozású), de egyik helyen sem magyar hódoltsági területre vonatkozik. 872 Az iszlám mértékkel foglalkozó Hinz szerint a rőf törökül általában dirá', ritkábban zirá', perzsa területen gáz és zar, de egyiknél sem mondja, hogy hódoltsági területen használták, továbbá: arsin nevű hosszmértéket nem ismer. Az elsőből sokféle volt, közülük a dirá' al-bazz az, amelyiket
