Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
Nem véletlen, hogy a pozsonyi mértékek kötelező használatát ismételten elrendelő 1715:63. tc. 4. §-a — ellentétben az öllel — a pozsonyi rőföt meg is nevezi (ld. 2.4.2.1.). Említettem azt is (ld. 2.4.5.1.), hogy e törvény következtében helyezték el az évben a pozsonyi városház kapujában a pozsonyi hosszmértékek etalonjait, így a rőfét is. Az csak természetes, hogy az 1715, majd az 1720. JVÍ országos összeírás utasítása előírta a pozsonyi mértékek használatát, a rőföt ismét külön megemlítve. 840 Nem akarom ismételni az egységesítés érdekében a pozsonyi mértékek általánosítására tett intézkedésről mondottakat (ld. 2.4.2.1., 2.4.5.1.), csak a pozsonyi rőföt ténylegesen érintő adatokat említem közülük, hivatkozás nélkül, és kiegészítem néhány adattal, melyek forrását természetesen idézem. 1727-ben a helytartótanács az uralkodó utasítására, hivatkozva a törvényre, figyelmezteti a törvényhatóságokat a pozsonyi mértékek, így a rőf kötelező használatára; 1734-ben a katonai határőrvidéken és Horvát-Szlavóniában is bevezetteti a bécsi udvar azokat, 1770-ben pedig a szepesi 13 várost is kötelezik ezek használatára. Ez évben a helytartótanács a sing kifejezett tilalmazásával figyelmezteti a törvényhatóságokat a pozsonyi rőf kötelező használatára. 1773-ban egy vasrőf ára 1 Ft 25 dénár volt, kb. 7 5-e az öl árának. 841 Az 1779—1781. évi mértékvizsgálatokból tudjuk, hogy a pozsonyi mértékek hiteles etalonjait, így a rőfét is, a városi számtartóság őrizte; a rőf és öl hiteles másolatát pedig 1715-ben a városház kapujába falazták, mint ezt már említettem. 1798-ban 1 pozsonyi rézrőf ára 1 Ft 75 dénár volt, kb. 1 / 10-e az öl árának, és kb. 1,9 font, 842 vagyis kb. 1,06 kg súlya volt. A pozsonyi mértékek kötelező használatát ismételten elrendelő 1807:22. tc. szintén külön is említi a pozsonyi rőföt. A pozsonyi rőf nagyságát az említett, 1715-ben a városház kapujába falazott etalon bizonyítja. Fényképét, rajzát, szöveges leírását, nagyságát közölte Bendeffy, Bukovinszky Elemér pozsonyi főmérnöknek köszönve „méreteinek helyszíni gondos megállapítását". A nagyságadat helyességében nincs okunk kételkedni, de a későbbiekben kiderülő kb. 5 mm-es eltérés problémáját meg kell majd vizsgálni. Bendeffy adata szerint 1 pozsonyi rőf =3 pozsonyi arasz=78,30 cm. 843 Nézzük az írott források adatait. Az 1776. évi mértékvizsgálat többek között azt állapította meg, hogy a pozsonyi rőf — az ölhöz hasonlóan — azonos a bécsivel. 844 Az 1780. évi vizsgálatból egyrészt azt tudjuk meg, hogy a rőf 4 negyedre volt felosztva, másrészt azt, hogy egyezik a budai rőffel. 845 A következő évi vizsgálat pedig a bécsivel azonosítja, úgy mondván, hogy századok óta olyan, és megerősíti a 4 negyedes beosztást. 846 Ugyanakkor az 1785—1787. évi rőfvizsgálat alkalmával Gömör megye jelentése azt állítja, hogy a pozsonyi rőf valamivel hosszabb (paulo longiorem) a bécsi rőfnél. 847 Ezt állítja Sopron megye is, csak fordítva: a bécsi rőf valamivel rövidebb a pozsonyinál, s hozzáteszi, hogy ez köztudott. 848 Az 1798. évi mértékellenőrzésből megállapítható, hogy az Arad megye hiteles mértékei között szereplő rőf x / 3 , V*. Ve, V 8 , V12 beosztású volt. 849 Az 1807:22. tc. l.§-a elrendeli, hogy a „behozandó mértékegyenlőség alapjául", többek között, a pozsonyi rőf „fogadtassák el" (ld. 2.4.2.1.). Az e szöveggel kapcsolatos problémát a pozsonyi ölnél (ld. 3.2.17.11.) részletesen vizsgáltam, itt
