Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
így ugyanaz a nagyság. Niemann 1803-ban már metrikus értéket közöl: 77,9 cm; 716 1,5 mm-rel nagyobbat. Az erdélyi kancellária egyik 1833. évi ügyirata szerint 1 bécsi ró'f=29 58 /ioo bécsi hüvelyk, 717 vagyis 29,58 hüvelyk, ami annak értékével 77,79 cm, így 0,5 mm-rel nagyobb csak. Leuchs 1834-ben szintén metrikus értéket ad, méghozzá tizedessel, szerinte 1 bécsi rőf =0,7783 m, 718 így 1,7 mm-rel nagyobb. Benigni 1837-ben azt írta, hogy 1 bécsi rőf az 2 1 / 2 bécsi láb, 719 ami annak értékével 79,0 cm, így 1,25 cm-rel nagyobb a ténylegesnél. Gaal 1839-ben ugyanezt az adatot közli. 720 Egy régtől húzódó törvényjavaslat 1843-ban, majd 1848-ban azt állapította meg, hogy a bécsi ró'f az 2 láb és 4 hüvelyk nagy, 721 vagyis 28 bécsi hüvelyk, ami annak metrikus értékével 73,75 cm, így 4,0 cm-rel kisebb a ténylegesnél. Littrow szerint 1844-ben 1 bécsi rőf=2,467 bécsi láb, 722 ami annak értékével 77,45 cm, így 3,0 mm-rel kisebb. Finálynál 1853-ban ilyen az egyenlet: 1 bécsi ró'f=2,464 láb=29,579 hüvelyk = 77,956 m, 723 így 2,06 mm-rel nagyobb; s jó példa az átszámítás buktatóira, mert a hüvelykkel számolva 77,912 mm lenne, a lábbal pedig 77,89 cm, tehát egyik sem egyezik. Stephensnél 1855-ben 1 bécsi rőf= 2,456 bécsi láb, 724 annak értékével 77,61 cm, vagyis 1,4 mm-rel kisebb a ténylegesnél. Az 1874. évi hazai métertörvény 0,777 m-ben állapította meg a bécsi rőf nagyságát (ld. 2.4.2.1.), vagyis nem volt tekintettel a 0,5 mm-re, a mi törvényünk szerint ennyivel kisebb a bécsi rőf. 3.2.21.3. A brassói rőf már az előző korszakban ismert, s a szász rőffel azonos volt, amelyikkel a kolozsvári egyezett, s amelyiket Erdélyben általánossá akartak tenni. 725 E korszakban csak egy adatom van róla: Haugwitzék említett 1756. évi útijelentése állapítja meg, hogy a brassói rőf (Kronstádter Elle) azonos a szebeni — vagyis szász — rőffel, 726 amely viszont az erdélyi rőffel azonos (ld. 3.2.21.7., 3.2.21.20.). Ezek metrikus értéke szerint 1 brassói röf =62,2 cm. 3.2.21.4. A budai rőf szintén az előző korszaké. Zsigmond 1405. évi törvénye akarta az ulna budensist általánossá tenni az országban, majd Rudolf 1588. évi dekrétuma újból megpróbálkozott általánosításával. Nagyságát is sikerült megállapítani: 58,408 cm, 727 s azt is tudjuk, hogy etalonját — a többivel együtt — a török elől menekítették, s 1591-ben Nagyszombaton őrizték. 718 Ez utóbbit a későbbiek miatt hangsúlyozom. Mi lett vele? Emlékeztetnem kell arra, hogy az 1655:31. tc. — az 1405. és 1588. évi törvényekre hivatkozva — elrendeli, hogy a mértékeket a „budaihoz vagy a vele mindenben egyező pozsonyihoz" kell alkalmazni, de kifejezetten csak a súly- és űrmértékeket említi — ezek tényleg azonosak voltak —, a rőfről nem beszél (ld. 2.4.2.1.). Nos, megismétlem a kérdést: mi lett vele? A válasz kereséséhez előbb nézzük meg a következő konkrét adatokat, amelyek érthetően Buda visszafoglalása utániak. A városi tanács 1696-ban a rendészeti biztosnak adott utasítás egyik pontjában kimondta, hogy a Vár, Víziváros, s különösen a Rácváros területén a kis rőf (kleine elle) használatát szigorúan tiltsa meg, helyette a bécsi rőföt alkalmaztassa. 729 Kérdés azonban, mi ez a kis rőf? Lehet ez az előbb említett középkori budai, de lehet a magyar rőf, a sing (ld.
