Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
tárgyalt adatokat említem meg, kiemelve azt, hogy a bécsi rőf hiteles etalonját (a többivel együtt) a bécsi mértékhitelesítő hivatal őrizte. 698 A forrásokban magyarul bécsi öl, gyakori azonban a jelző hiánya, mint — a latin s német forrásokban is — említettem (ld. 3.2.21.1.). Ha van jelzője, latin forrásokban ulna viennensis, 699 németben Wiener Elle, 700 kivételesen a 19. században Niederösterreichische Elle. 701 Szintén kivételes a szlovák név. Trencsén megye 1716. évi gyűlésjegyzőkönyvében olvashatjuk: „ulna vulgo singh et locety vocatus". 702 Az osztrák rendszer ismertetésénél (ld. 2,2.6.1.1.4.) láthattuk, hogy a nem szervesen alakult egységek közé tartozik, váltószáma nem egész szám, s közönséges törttel nem, csak tizedes törttel lehet pontosan megállapítani. Ezt viszont nálunk a gyakorlatban csak a 18—19. század fordulóján kezdték alkalmazni. Amikor tehát a közönséges törtben adott váltószámokat tizedes törtre, és azt az ismert metrikus értékkel átszámoljuk, eltérő eredményeket kapunk; az alábbiakban látunk rá példát. Metrikus nagysága nem problematikus, Ulbrich tisztázta. Az 1450-ben a bécsi Stephansdom kapujába falazott etalon 77,73 cm, 703 a Mária Terézia-féle normálmérték etalonja 77,726 cm, 704 az 1871. évi osztrák métertörvény szerint 77,7558 cm ; 705 az eltérés 0,258, illetve 0,298 mm, nem számottevő. Tehát az egész korszakra érvényes, hogy 1 bécsi rőf =77,75 cm. Az 1698. évi számtankönyv szerint 100 bécsi rőf = 110 magyar rőf, vagyis sing, 706 így 1 bécsi rőf—1,1 sing, ami annak metrikus értékével (ld. 3.2.21.15.) 68,42 cm, vagyis 9,33 cm az eltérés. Fournier, Ottó von Haugwitz és Ludwig Ferdinánd Procop 1756. évi kereskedelmi utijelentésének közlése során azt állapította meg, hogy 284 bécsi rőf =689 bécsi lábbal, 707 vagyis 1 bécsi rőf=2,426 bécsi láb, ami annak értékével (ld. 3.2.9.4.) 76,66 cm, vagyis 1,09 cm a különbség. Ballá 1778-ban megjelent metrológiai művében azt mondja, hogy ha a bécsi lábat 1400 részre osztjuk, akkor a bécsi rőföt 3441 2 / 3 részre kell osztanunk, 708 vagyis 1 bécsi rőf= 2,457 bécsi láb, ami annak értékével 77,64 cm; már csak 1,1 mm-rel rövidebb a ténylegesnél. Schwartner 1798-ban, illetve 1809-ben azt írta, hogy 1000 bécsi rőf= 2465 bécsi láb, 709 vagyis 1 bécsi rőf=2,465 bécsi láb, ami annak értékével 77,89 cm, s így 1,4 mm-rel nagyobb a ténylegesnél. Ugyanazt a váltószámot, így nagyságot adják később többen is, közülük érdemes megemlíteni Fényest (1842), mert már tizedessel is adja a váltószámot, 710 és Nobackot (1879), mert ehhez a váltószámhoz a helyes metrikus értéket adja. 711 De nézzük tovább az adatokat. Szepes megye egy, a helytartótanácshoz intézett 1816. évi javaslatában azt írja, hogy 1 bécsi rőf az 2 láb és 5 1 / 2 hüvelyk, ezért indítványozza, hogy az egész monarchiában egységesen legyen Va hüvelykkel nagyobb, vagyis kereken 2 láb és 6 hüvelyk, így könnyebb egyeztetni a mértékeket; a helytartótanács azonban nem reflektált a javaslatra. 712 Adata szerint a bécsi rőf 29,5 bécsi hüvelyk, ami annak értékével (ld. 3.2.6.3.) 77,70 cm; szinte lényegtelen az eltérés. Jáckel 1828-ban azt írta, hogy a bécsi rőf az 345,417 régi párizsi vonal nagyságú, 713 ami annak metrikus értékével 714 77,89 cm, így 1,4 mm-rel nagyobb a ténylegesnél, de azonos a 2,465 bécsi láb váltószámú adatokkal. Pethe is az előbbi párizsi váltószámot adja, 715
