Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
Az 1778. évi számtankönyv ismét x / 12 bécsi vonalban adja meg nagyságát, 659 Bocsor 1843-ban szintén. 660 Az 1871. évi osztrák métertörvény adja meg nekünk a végleges és tényleges értéket: 1 bécsi pont—V12 bécsi vonal =0,182917 mm. 661 Megjegyzendő, hogy sem Bleibtreu, 662 sem Noback, 663 sem Alberti 664 nem említi a bécsi pontot, csak a vonalig tagolnak. 3.2.19.3. A mérnöki pont e rendszer legkisebb egysége (ld. 2.2.6.2.1.1.4.). Geometrák működése során a 18. században az osztrák hosszmértékrendszerből (ld. 2.2.6.1.1.4.) alakult ki, s a tízes számrendszert alkalmazó mérnöki rendszerbe illeszkedett be az aritmetikai és geometriai ismeret fejlődése következtében; a bécsi ponttal egyívású, de más a váltószáma. Nálunk Tierenberger 1775. évi, említett számításaiban tűnik fel, aki a bécsi öl tízes = mérnöki láb rendszerében 7 10 mérnöki vonalban adja meg nagyságát, 665 ami annak metrikus értékével (ld. 3.2.30.6.) számolva 0,189 mm. Az 1778. évi számtankönyvben 1 mérnöki pont (punctum geometrarum) x / 10 mérnöki láb, 666 tehát az előbbivel azonos a nagysága. Több nagyságadatom nincs, de úgy gondolom, azért felírhatom: 1 mérnöki pont= 0,189 mm. Most is meg kell jegyezni: sem Bleibtreu, 667 sem Noback 668 nem említi e pontot, a mérnöki vonalnál megállnak. 3.2.19.4. A nyomdai pont a tipográfiai mértékrendszered. 2.2.6.2.1.2.5.) alapegysége. A betűnagyság sokféleségének megszüntetése, illetve a betűtörzs nagyságának egységesítése érdekében az első lépést egy francia betűöntő, S. P. Fournier tette meg 1737-ben. A 6 királyi láb nagyságú párizsi öl legkisebb egységét, a pontot vette alapul, két ilyen pontból alakított egy tipográfiai pontot, s ezen építette fel a rendszerét, melyet 1780 körül F. A. Didót párizsi betűöntő átdolgozott és megjavított; róla is nevezték el. Ez a pontrendszer a természetes számok rendjében növekszik, s minden egysége egy-egy — nevet viselő — betűfokozatnak felel meg. Egységei közül a 12 pontos cicerót kell megemlíteni, mert a nagyobb betűfokozatokat már erről nevezték el (két, három stb. ciceró), ez tehát a rendszer nagyobb egységének is tekinthető (ld. 2.2.6.2.1.2.5.). Didót rendszerét 1879-ben H. Berthold berlini betűöntő koordinálta a méterrendszerrel. Munkáját 1881-ben a nemzetközi nyomdászkongresszus elfogadta, ez terjedt el Európában, ennek során került hozzánk is ; 669 ma is használatos. 670 A nyomdai pont metrikus nagysága 0,3759, a köznapi gyakorlatban 0,376 mm,* 11 vagyis alig tér el a hajdani alaptól, ugyanis a 2 párizsi pont metrikus nagysága 0,3758 mm. 672 3.2.20. POSTAÁLLOMÁS Nem rendszeresen alkalmazott, sajátos útmérték; a postaintézmény fejlődése nyomán alakult ki az osztrák monarchiában. A 18. század derekán az egyes postaállomások távolsága hozzávetőlegesen alakult, s lett egyes, másfeles és kettes távolságú állomás. A postajárat egyenletességének biztosítása és gyorsítása érdekében azután 1785-ben elrendelték, hogy két postaállomás egymás közti távolsága
