Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
2 osztrák mérföld, azaz 8000 bécsi öl legyen, s a díjakat is ez alapján állapították meg. 673 A 19. század közepén azután áttértek a postaállomások mérföld szerinti számlálásra. 674 E távolságra vonatkozó rendeletet azonban nem mindenütt tartották be, vagy lassan hajtották végre; pl. Bereg megye 1794. évi postaút térképén az egyes postaállomások távolsága 4700—9700, a másfeles állomásé 9650—16 500 bécsi öl között változott. 675 A 19. század elején már távolságot is mértek a postaállomással, pl. Zsuppa (Krassó) 1813. évi összeírásában: 7 4 postaállomásra vagy 1 / 2 mérföldre van, 676 vagyis 1 postaállomás=2 mérföld. Bocsor pedig 1843-ban már mértéknek nevezi: 1 postaállomás =2 postamérföld. 677 Ugyanezt mondja az az évi Vademecum is, 678 ennek metrikus értéke (ld. 3.2.14.7.) szerint tehát 1 postaállomás=15 171,8 m. 3.2.21. RŐF 3.2.21.1. Általában. Görög—római—európai eló'zménnyel az eló'ző korszakból származó, az egyik legfrekventáltabb, mert a kereskedelemben — elsősorban a textilkereskedelemben — használt mérték, 679 melynek nagysága 55—95 cm között jelentősen változott, 680 nemcsak az idő és a hely, hanem a textilfajta függvényeként is. (Jellemzésül: Littrow 1844-ben 139 rőföt ismertet, s közülük csak 9 egyezett nagyságban.) 681 Éppen ez ok miatt egyike azon mértékeknek, melyeknek nagyságát az egész korszakban egységesíteni törekedtek (ld. 2.4.5.), s éppen ezért rendszeresen készítettek róla etalonmásolatokat. Érdemes megjegyezni, hogy Pest megye 1781. évi limitációja szerint a vasrőf ára 1 Ft 25 dénár, 682 ugyanakkor 1786-ban a rézből készült rőf a pozsonyi rézműveseknél 1 Ft 50 dénár, a bártfaiaknál 1 Ft 15 dénár volt. 683 Ezek a rőfök kisebb egységként nem lábra és hüvelykre, hanem harmadokra és negyedekre, és így tovább, voltak beosztva. 684 Terminológiai probléma csak a német névnél nincs, maradt az előző korszakban is használt Elle. Egyszerűsödik valamit a latin is: az előző korszak brachium, cubitus, mensura, petia, ulna 685 kifejezései közül az ulna marad általánosan használt névnek; kivételesen előfordul a cubitus 686 — így a varasdi sink és a zágrábi lakat is (ld. 3.2.21.23., 3.2.21.24.) —, és újként előfordul, szintén kivételesen az — egyébként öl jelentésű — orgia, amikor a posztó nagyságát jelölik vele; a vászon ulnája mellett 687 — hacsak nem akarták ez esetekben azt jelölni, hogy posztórőfről van szó, megkülönböztetésül a vászonrőftől, amelyik ulna — viszont általában a posztónál is ulna a mérték. 688 A magyarban a rőf és a sing kettősség öröklődik az előző korszakból, a problémát ott részletesen taglaltam. Mindkét szó német eredetű, latin megfelelőjük nem egységes, a magyar gyakran azonosít, de a rőf vagy sing azonosítás mellett a sing vagy öl azonosítás is van, nagyságuk viszont különböző, mivel mégis egy mértékegységről volt szó, az előző korszakban a kettőt együtt tárgyaltam. 689 E korszakban e területen is egyszerűsödik a helyzet. Egyértelmű lett, hogy a sing az a magyar rőf — ez a rövidebb, — szemben a bécsi rőffel — ez a hosszabb —, s erre utal a ritkán előforduló latin ulna minor, illetve ulna major megnevezés
