Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
A mértéknév nem egyértelmű, magyarázatot kíván. Magyar szótáraink közül csak néhányban találjuk meg, akkor is a percegő' hang, perc, ütem, tehát számunkra alkalmatlan jelentésekkel. A szótő azonban eligazít. Etimológiai szótárunk szerint ugyanis a perc több jelentése közül az egyik: az ujj egy íze, a másik: kicsiny hosszmérték egysége. Csak össze kell kapcsolnunk a két jelentést, s hozzátenni adatainkat. Az 1812. évi somogyi szűrszabó limitáció a percentést ujjnak is nevezi, s azt is megtudjuk, hogy két ujj az egy fúrás. 649 A debreceni szűrszabók 1818. évi remekutasításában a legkisebb mértékegység a percentés. 650 Kresz 1 / 32 singben adja meg nagyságát; 651 Győrffy a bihari szűrszabók nyomán vonalnak nevezi a percentést, s megtudjuk tőle, hogy az V 2 fúrás nagyságú. 652 Mostmár a fúrás (ld. 3.2.4.), de inkább a sing (ld. 3.2.21.15.) metrikus nagysága alapján, mivel ez felezőrendszer, könnyen megállapíthatjuk nagyságát: / percentés = 1,945 cm. • 3.2.19. PONT 3.2.19.1. Általában. A legkisebb hosszmérték, neve is mutatja. Nincs meg minden hosszmértékrendszerben, de ahol van, természetesen az első tag. Kicsinysége miatt a köznapi gyakorlat nem alkalmazta; mesterséges mértékegység, számítási egység. A pontossági igény növekedése, az aritmetika és a műszaki gyakorlat fejlődése váltotta ki az igényt iránta, teremtette meg, külföldön, más elméleti egységekhez, a vonalhoz, illetve a vonáshoz (ld. 3.2.30., 3.2.31.) hasonlóan. A 18. században indul útjára, valószínűleg francia földről. Nálunk az 1768. évi számtankönyvben tűnik fel—tehát nyilván korábban is ismertük—Scrupel vagy Puncte néven (ez utóbbi lesz általános német neve), ez közli váltószámát is: 1/12 vonal. 653 Általában a hatos, illetve a tizenkettes számrendszer szerint alakul a nagyobb egységből, egyik alegységénél azonban a tizes számrendszer szerint, szintén lebontással (ld. 3.2.19.3.), illetve a másiknál alapja lett a rajta felépülő rendszernek (ld. 3.2.19.4.). Latin szövegben scrupulum, 654 punctum 655 a neve. Műszaki alkalmazásánál használták a "" jelölést. Nálunk a következő alegységeivel éltek: bécsi, mérnöki és nyomdai pont. 3.2.19.2. Bécsi pont. Ulbrich sajnos nem foglalkozott a bécsi hosszmértékrendszer kialakulásával, így e mértékegység létrejöttével sem, nem is említi; tőle csak annyit tudunk meg, hogy a Mária Terézia-féle normálöl csak vonalig (ld. 3.2.30.) volt beosztva, 656 amit viszont e mérték kicsinységéből következő jelölés nehézsége okozhatott (de még erre sem utalt Ulbrich). Nálunk az említett 1768. évi számtankönyvben tűnik elő 1 / 12 bécsi vonal nagyságban, 657 annak metrikus értékével (ld. 3.2.30.3.) számolva 0,1829mm. Tierenberger viszont 1755. évi vizsgálatainál a bécsi öl, illetve láb etalon vonalának osztásánál a hüvelyk után a tizenkettes rendszerről a tízesre tér át — így nála a vonal nem V 12 , hanem 1 / 10 hüvelyk —, s a pont V 10 vonal (így számol a bányamértéknél is, de ott nincs pont), 658 vagyis a pont 0,263 mm. Eljárása önkényesnek tűnik.
