Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
láb és a bécsi láb metrikus nagysága között éppen annyi a különbség (+0,72 mm, ld. 3.2.9.12.), hogy annak hatszorosa adja kb. a fenti különbséget; másrészt a pozsonyi hüvelyk és rőf etalonja szerinti metrikus nagyság és a bécsi vonatkozó egységek metrikus adata között is kb. 5 mm a különbség (ennyivel nagyobb a pozsonyi, ld. 3.2.6.8., 3.2.21.18.). E különbségegyezés a Bendefy közölte metrikus adatokat igazolja: ez az etalonok tényleges nagysága. A következő lehetőség az, hogy az említett pozsonyi mérnök által használt métermérték nem volt hiteles, pontos, kb. 5 mm-t „sietett". Az adott körülmények miatt ez sem valószínű. Lehetséges az is, hogy a befalazott öl — és a többi — etalonja nem volt egészen pontos másolata a számtartóságon őrzött és az összehasonlításoknál használt hiteles etalonoknak. Néhány mm-es eltérés a kivitelezésnél elvileg lehetséges: a falba kerülő praclik hajlításánál a 4 mm vastag singvason könnyen előfordulhatna, de akkor nem jelentkezne kb. egyforma különbség mindegyik etalonnál, az különböző lenne, illetve ez az a kb. 0,5 mm, ami ezen etalonok plusz nagyságai között jelentkezik. Következőleg a befalazott öl — és a többi — etalonja azonos nagyságú volt a számtartóságon őrzött etalonokkal. Az egyenlet jobb oldalát tekintve vita nincs. A bécsi öl metrikus nagysága, ez időszakban is, pontosan a fentebb közölt, ez kétségtelen (ld. 3.2.17.3.). Marad az egyenlőség kérdése, szemben a +4,5 mm különbséggel, de vegyük figyelembe ismét azt, hogy kb. ilyen a különbség a hüvelyknél és a rőfnél is. Viszont gondoljunk arra a kérdésre is: ez időben hivatalos vizsgálat során hol kezdődött, illetve végződött a két mérték azonossága, mekkora volt a tűrés ezen a nagyságrenden. Láttuk, (ld. 2.4.4.2.) a bécsi intézetnél mm alatti, nálunk a köznapi gyakorlatban legalább 1 mm, tehát ilyen vizsgálatnál több nem lehetett, így a 4,5 mm eltérés szándéktalan vagy szándékos „elnézése" kizárt. A problémát tehát nem tudom megoldani, de: a tárgyi emléken konkrétan mért adat áll szemben az írott emlékben rögzített kijelentéssel, így — bár bizonytalansági érzésem nem tűnt el — az előbbi eredményét kell elfogadnom. 3.2.17.12. A rajnai öl külföldi mérték, kivételesen alkalmazták nálunk a geometrák, térképezési munkájuknál: a Duna Pest megyei szakaszának 1763. évi vízrajzi térképénél, 643 ugyancsak 1763-ban Buda és Budakeszi határtérképénél, 644 és ugyanezen terület 1779. évi térképénél. 645 Nagyságára nincs adatom, sajnos, Alberti sem ismeri. 646 Tudjuk azonban azt, hogy a külföldi ölek 6 vagy 10 láb nagyok, 647 így a rajnai láb ismert metrikus nagyságával (ld. 3.2.9.13.) számolhatunk, s rögvest látjuk, hogy 10 lábasnak túl nagy lenne, a külföldi ölek kisebbek; 648 6 lábbal számolva azt mondhatom, hogy 1 rajnai öl= 1,882 m. 3.2.18. PERCENTÉS A szűrszabó hosszmértékrendszer (ld. 2.2.6.2.1.2.3.) első tagja, s mint említettem, a 19. század elején tűnik fel, de bizonyosan feltételezhetjük, hogy korábban is dívott már.
