Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
a városház kapujába van falazva. 632 A következő évi vizsgálat pontosít: megmondja, hogy az etalonokat 1715-ben falazták be, és ismét közli velünk, hogy 6 láb a nagysága. 633 Az 1781. évi vizsgálatkor megerősítik ezt, valamint a pozsonyi és bécsi öl azonosságát is. 634 Egy 1798. évi vizsgálatból azt tudjuk meg, hogy a pozsonyi hiteles öletalon láb és hüvelyk egységekre van beosztva; 635 egyúttal azt is, hogy a pozsonyi öl hiteles, rézből készült másolata az ottani rézművesnél 10 Ft-ba került, súlya kb. 10,9 font, 636 vagyis kb. 6,1 kg. Ebből és a hosszúságból következtetve, a réz térfogatsúlya alapján számolva nagysága kb. megfelel az Ulbrich által méretezett 18. századi hivatalos bécsi öletalon adatainak. 637 Bendefy a 18—19. századi térképek méretarányainál a saját, vagyis az etalon szerinti nagyságot közli: 1 pozsonyi öl= 1,901 m. 638 Az 1807:22. tc. l.§-a elrendeli, hogy a „behozandó mértékegyenlőség alapjául", többek között, a pozsonyi öl „fogadtassák el" (ld. 2.4.2.1.). Az e törvény végrehajtása érdekében 1808. aug. 2-án kiadott helytartótanácsi utasítás, hivatkozva a törvényre úgy rendelkezik, hogy a pozsonyi űrmértékeket (mérőt, akót) a megadott előírt számítás szerint elkészített „prototípushoz", vagyis etalonhoz kell igazítani (hozzáteszem: ezen űrmértékek a bécsiekkel nem egyeztek), majd így folytatja: „Reliquis vero mensuris, orgiae et ulnae, ita et ponderis juxta mensuram Viennensem ultro quoque conformandis." 639 Vagyis: az ölet, a rőföt és a súlyt továbbra is a bécsi mértékhez kell „konformálni"; most is kiegészítem: a pozsonyi súly azonos volt a bécsivel, de az öl és a rőf — látjuk, illetve látni fogjuk (ld. 3.2.21.18.) —nem egészen, s éppen ez a probléma. Nos, a szöveg többféleképpen értelmezhető. Először: ezekről nem kell új prototípust, vagyis etalont készíteni, a bécsi szolgál arra, azzal kell egyeztetni; de érthető úgy is, hogy e mértékek etalonját kell a bécsihez alkalmazni. Továbbá: e mértékeknél hiányzik a pozsonyi jelző, ezt csak a törvény, illetve a téma és az előző szövegrészben az űrmértékeknél kitett jelző feltételezteti, tehát azt kell a bécsivel egyeztetni, de az is lehetséges, hogy a mértékeket általában kell érteni. Végül a legsúlyosabb: a „konformálás" érthető úgy is, hogy azért, mert a pozsonyi és a bécsi mértékek nem egyformák egészen; de érthető úgy is, hogy a kettő egyforma (mint ahogyan a súly az is volt), ezért nem kell az etalon. Az azonban kétségtelen, hogy a törvény értelme és szövege szerint itt nem a bécsi, hanem a pozsonyi mértéket kellett volna írni. Úgy tűnik tehát, hogy szándékosan fogalmaztak ilyen kétértelműén, eltűnhet vele az a kis különbség. Válaszkeresés előtt nézzük még meg a hátralevő két adatot: Jáckel 1828-ban 640 és Pethe 1830-ban 641 azt írja, hogy a pozsonyi és a bécsi öl egyezik. Az azonosság állításából következő probléma miatt magyarázatot kíván tehát a pozsonyi öl etalonja szerinti nagyság: 1,901 m és a bécsi öl nagysága: 1,89648 m (ld. 3.2.17.3.) közötti különbség: a 4,5 mm (ami kb. 2 bécsi vonalnak felel meg). A következő lehetőségek vannak. Vegyük előbb az egyenlet bal oldalát. Az első lehetőség az, hogy Bendefy metrikus adata helytelen; ez nem valószínű. Eltekintve attól, hogy nevezett pozsonyi mérnök az adott helyzetben tényleg „gondosan" mért, már csak azért sem valószínű a helytelenség, mert akkor: egyrészt a láb osztásrészeinek nagyságánál is jelentkeznie kellene a különbségnek, márpedig ilyen nincs, 642 illetve a pozsonyi
