Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
napi) és lehet 10 lábas (mérnöki), de nagysága változatlan marad; a lábé változik (ld. 3.2.9.), tehát a láb jelzője fontos, de ezt esetleg az öl elé tették ki. Ezen öl nagyságára, illetve váltószámaira néhány példa: az 1768. évi számtankönyvben az építőmértéknél az öl (klafter) 3 rőf (elle) vagy 6 láb (schuh), a földmértéknél az öl vagy íoldrőf (feldelle) az 6 láb; 616 Tierenberger 1775-ben bécsi ölnek nevezi azt, amit 10 „decimái" lábra stb. oszt. 617 Az 1778. évi számtankönyvben a geometrák mértékénél rúd (pertica) az öl neve, s ezt osztja 10 lábra. 618 Bleibtreu 1861-ben és Noback 1879-ben egyaránt így adja: fél mérnöki rúd vagy öl az 6 bécsi láb vagy 10 decimális láb. 619 A mérnöki öl nagysága tehát azonos a bécsi öl nagyságával (ld. 3.2.17.3.): 1,896 m. 3.2.17.10. A párizsi ölet geometrák is kivételesen használták térképezési munkájuk során, természetesen jelezvén a léptéknél, pl. a többször említett Kovács János Muzsla (Esztergom) 1730 körül készített térképén, közölve: 1 párizsi öl= 6 párizsi láb, 620 annyi is. 621 A Rába-szakasz 18. század végi térképén 1 párizsi 01 = 1/4000 német mérföld. 622 Bendefy a 18—19. századi térképek mértékeinek tárgyalásánál a gyakran használt ölek között adja és jó értékkel, 623 mert 1 párizsi öl=l,94904 m. 624 3.2.17.11. A pozsonyi öl a legnagyobb tagja az országossá, hivatalossá lett mértékrendszernek (ld. 2.2.6.1.1.3.). Korszakunk kezdetén alig tűnik fel. Latinul a 18. század derekán jelentkezik: orgia posoniensis, 625 és még későbben németül: PreBburger Klafter. 626 Nyilvánvalóan használták jóval korábban is. A pozsonyi városház kapujába 1715-ben befalazott etalonja is bizonyítja, nagyságával együtt. Mint láttuk (ld. 2.4.5.), a pozsonyi mértékeket a 17. század közepétől az egységesítés érdekében igyekeztek országossá tenni: törvény kötelezte használatát, a 18. század közepétől egyre nyomatékosabban szorgalmazták azt. Láttuk azt is, hogy a század végén minden törvényhatóságnál levő hitelesített mérték között ott volt a pozsonyi öl, s a 19. század elején újabb törvény kötelezi a használatát. A pozsonyi öl nagyságára az 1715-ben, az az évi törvény következtében a városház kapujába falazott etalon szolgáltat hiteles adatot. Fényképét, rajzát, szöveges leírását, nagyságát közölte Bendefy, Bukovinszky Elemér pozsonyi főmérnöknek köszönve „méreteinek helyszíni gondos megállapítását"; adatainak helyességében nincs okunk kételkedni (csupán egy kb. 5 mm-es eltérés gondolkoztat el majd). Bendefy adata szerint tehát 1 pozsonyi öl=6 pozsonyi láb=1,901 m. 627 De nézzük a nagyságra vonatkozó egyéb adatokat. A veszprémi csapók ellen folytatott 1771. évi vizsgálat alkalmával megerősítő adatot kapunk arra, hogy a pozsonyi öl az 6 láb nagyságú. 628 1773-ban Zala megye pozsonyi mértéketalonokat készíttet, így ölet is vasból. 629 Három évvel később, ugyancsak Zala megye mértékeivel kapcsolatban megtudjuk nemcsak azt, hogy a zalai öl azonos a pozsonyival, s hogy az utóbbi 6 láb, 630 hanem azt is, hogy a pozsonyi öl azonos a bécsivel. 631 Az 1779. évi helytartótanácsi mértékvizsgálat megállapítja, hogy a pozsonyi mértékek közül az öl — s a rőf — vasból készült hiteles etalonját a városi számtartóságon őrzik, hiteles másolata pedig „a saeculis",
