Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
azt írja, hogy 1 királyi öl= 1 öl, 3 láb, 7 hüvelyk és 10 vonal a bécsi mértékkel, 592 vagyis azok metrikus értékével (ld. 3.2.6.3., 3.2.9.4., 3.2.17.3., 3.2.30.3.) számolva 3,05 m, így csak 7,6 cm-rel kisebb a ténylegesnél. 1830-ban a marosszéki Madarason a sessiót „négy singges kir. öllel" mérik. 593 A számítások azt bizonyítják, hogy ez esetben nem erdélyi singről (ld. 3.2.21.7.), s nem is bécsi ölről (ld. 3.2.17.3.), hanem ténylegesen királyi ölről és bécsi rőfről van szó (ellenkező esetben ugyanis túlságosan kis metrikus értéket kapnánk), tehát a bécsi rőf metrikus értékével (ld. 3.2.21.2.) kell számolnunk, s így a királyi öl 3,11 m, vagyis csak 1,6 cm-rel kisebb a ténylegesnél, tehát kitűnő közelítés. Gáty 1833-ban a Hármaskönyv egyik — meg nem nevezett — kiadása alapján számolva azt állapítja meg, hogy 1 király öl— 1 5 / 9 pozsonyi öl, ami szerinte a bécsi öllel azonos. 594 A kettő azonban nem azonos; pozsonyi öllel (ld. 3.2.17.11.) 2,956 m lenne, bécsi öllel (ld. 3.2.17.3.) pedig 2,9482 m, vagyis 17,0, illetve 17,78 cm-rel kisebb a ténylegesnél. A helytartótanács számvevősége 1835-ben, az 1756. évi szlavóniai úrbérrendezés kiegészítésével kapcsolatban elkészítette a királyi és a bécsi mértékek összehasonlító táblázatát, s azt a vonatkozó ügyirat mellékleteként elküldte a kancelláriának, 595 a kancellária pedig a következő évben a vonatkozó uralkodói végzéshez mellékelve visszaküldte a helytartótanácsnak, 598 itt pedig ismét a számvevőséghez került. 597 Ennek anyagát azonban 1875-ben szétosztották, selejtezték, 598 így ma már ezt az értékes összeállítást nem lehet megtalálni, pedig rendkívül érdekes volna tudni, mi volt a „hivatalos" átszámítás. Fedák Pál, a jászói konvent nótáriusa, annak érdekében, hogy a régebbi adatokat értékelni lehessen, szintén összehasonlította a királyi és a bécsi mértékeket. A Hármaskönyv 1751. évi kiadása alapján számolt, és azt állapította meg, hogy a királyi öl nagysága 2224/20 bécsi hüvelyk, 599 vagyis 111,2 bécsi hüvelyk, ami annak metrikus értékével (ld. 3.2.6.3.) számolva 2,929 m, vagyis 20,2 cm-rel kisebb a ténylegesnél. Végezetül Ereky 1881-ben, a Hármaskönyvre általában hivatkozva, a királyi Ölet a római rúdhoz hasonlítja, s az arasz nagysága alapján is úgy számol, hogy a királyi öl 2,959 m, 600 vagyis 16,7 cm-rel kisebb a valóságosnál. Ha a számításokat áttekintjük, láthatjuk, hogy 2,84 és 3,05 m szélső értékek között — majd 21 cm-es távolságon — minden számítás más eredményt adott. S még növekedne ez a változatosság, egyazon szerzőnél is, ha a királyi öl nagyságát az általuk megadott arasz nagysága alapján is kiszámítanánk. Világos: a váltószámoktól, viszonyszámoktól, azok milyenségétől, minőségétől, finomságátóldurvaságától függ az eredmény, természetesen a nyomtatott vonalnak — az araszetalonnak — a Hármaskönyv különböző kiadásai szerint változó nagyságán kívül. És az is természetes, hogy ezt a különbséget csakis a mai, a tizedestörtes számolási módszer mutathatja meg egyértelműen és összehasonlíthatóan. Szerencsére ma már nem kell számolgatnunk, mérhetünk. Megmérhettük azt a nem közönséges tárgyi emléket, amelyet közelebbről kell szemügyre vennünk, hogy annak segítségével megállapíthassuk a királyi Öl metrikus nagyságát. •
