Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
tehát helyesen; Finály 1853-ban 1,89661138 m-ben adja meg nagyságát, 551 tehát 0,13 mm a különbség, említésre is alig érdemes. Az 1869. évi törvényjavaslat a bécsi öl nagyságát 1,896484 m-ben adja meg, 552 tehát a pontos értéket közli, s egy tizedessel rövidebben ez az érték szerepel az 1873. évi törvényjavaslatban is, 553 tehát a törvényben szereplő nagyság. 3.2.17.4. A budai öl a valószínűleg az előző korszakban is élő budai hosszmértékrendszer harmadik, s legnagyobb tagja (ld. 2.2.6.2.1.3.). E korszakban későn tűnik elő, okát részben a rendszer ismertetésénél, részben a budai lábnál (ld. 3.2.9.5.) már vizsgáltam, most csak megismétlem majd a kérdést a nagyságadat ismertetése után. 1780-ban helytartótanácsi rendeletre Pozsonyban egy bizottság megvizsgálta Buda város mértékét, s ennek során megállapították, hogy a budai öl az 6 láb, s hogy megegyezik a pozsonyi öllel. 554 Az utóbbi metrikus értéke (ld. 3.2.17.11.) alapján felírhatjuk tehát: 1 budai öl=6 budai láb=1,901 m. A kérdés pedig ez: ténylegesen budai, az előző korszakból származó ez az öl, vagy tulajdonképpen pozsonyi (annak átvétele), s csak azért nevezték budainak, mert itt használták? • 3.2.17.5. Az erdélyi öl utolsó tagja az erdélyi hosszmértékrendszernek (ld. 2.2.6.1.1.2.), amely esetleg az előző korszakban gyökerezik. Mint a hüvelyknél és lábnál (ld. 3.2.6.4., 3.2.9.6.), ennél a mértékegységnél is nehéz megállapítani az első előfordulást a vonatkozó jelző hiánya miatt. Ami viszont érthető: mindenki tudta, hogy ottani, erdélyi mértékről van szó, feleslegesnek tartották kiírni; így csak későn és ritkán fordul elő az orgia transilvanica, 555 illetve a siebenbürgische Klafter 556 jelzős megnevezés. Nagyságára is késői adataink vannak, Ballmann 1801-ben azt írja, hogy 1 erdélyi öl=3 erdélyi rőf. 557 A helytartótanács pedig 1833-ban az erdélyi és bécsi mértékek összehasonlítása során többek között megállapította egyrészt azt, hogy az erdélyi öl az 6 erdélyi láb, másrészt azt, hogy a bécsi öllel azonos nagyságú. 558 Akár az erdélyi rőf (ld. 3.2.21.7.), akár az erdélyi láb (ld. 3.2.9.6.) metrikus adatával számolunk, az eredmény: 1,866 m. Ezzel szemben a bécsi öl 1,896 m (ld. 3.2.17.3.). A különbség 3 cm — több mint egy hüvelyk —, jelentős, még a köznapi gyakorlatban is. Miként mondhatták a kettőt „aequalis"-nak, meg nem okolhatom, csak magyarázgathatom. Először is, e megállapítás után a jelentésben közvetlenül ez következik : a rőfnél azonban jelentős különbség van; 559 valóban: 15,5 cm (ld. 3.2.21.7.). Másodszor: a vizsgálatokat azért végezték, hogy megállapítsák, miként lehet a bécsi mértékeket bevezetni ott, mert ez volt az udvar határozott szándéka. Harmadszor: nincs még egy forrás, amelyik ezt az ölazonosságot állítaná, igaz viszont, konkrét tagadására sincs adat. Végezetül: mint a rendszer ismertetésénél (ld. 2.2.6.1.1.2.) láthattuk, s az erdélyi rőfnél (ld. 3.2.21.7.) látni fogjuk, az ölnagyságok egyeztetése csakis az erdélyi és bécsi rőf viszonyának, illetve az utóbbi nagyságának rovására volna lehetséges. Az előbbire viszont — szemben a korábbi esettel — sok egybehangzó adatunk van, az utóbbi egyértelmű, kétségtelen. Ez az út nem járható, így el kell fogadnom, hogy 1 erdélyi öl=1,866 m.
