Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

3.2.17.6. Az erődítményöl a vonatkozó hosszmértékrendszer utolsó, legnagyobb egysége (ld. 2.2.6.2.1.1.1.). Francia forrásból 1748-ban vezették be osztrák hadmérnökök a térképészeti, tervezési munkáknál; hazánkban az 1750-es évek végén tűnik fel, Fortificationsklafter megnevezéssel.

560 Váltószámát, metrikus nagyságát Ulbrich állapította meg: 1 erődítmény öl =6 erődítményláb = 1,94886 m.

561 Ezt közli Bendefy is.

562 0,1 mm különbséggel a párizsi öl nagysága

563

, a rendszer ugyanis innen származik. 3.2.17.7. A királyi öl a királyi hosszmértékrendszer utolsó, legnagyobb egysége (ld. 2.2.6.1.2.1.1.) az előző korszakból él tovább,

564 de korábbi megnevezései némileg módosulnak. Általában: magyarul királyi öl, latinul ulna regalis. Kivételes megnevezések: a magyar királyi sing, s egyúttal a latin ulna regia;

565 ugyancsak együtt: királyi mértékkel ... ulna;

566 vagy csak latinul: mensura regalis;

567 végül csak latinul: orgia regalis.

568 Németül nem találkoztam vele, figyelmeztetnem kell azonban arra, hogy a bécsi ölet esetenként királyi ölnek is nevezték (ld. 3.2.17.3.). Alkalmazását e korszakban is kizárólag a földmérésnél tapasztaljuk. Néhány példa: Stompfa, Borostyánkő (Pozsony) 1600. évi összeírásánál kertet, szántót, rétet, erdőt mérnek vele;

569 Vas megye 1701. évi statútuma a megyei összeírásnál a királyi öl alkalmazását rendeli el;

570 Szucsány (Turóc) 1715. évi összeírásában ezzel mérik a telek széltét-hosszát;

571 Nagykárolyban (Szatmár) a majorsági szántót osztják szét ekére — vagyis a marhás jobbágyok művelésére — úgy, hogy királyi öllel felmérik a táblaföldeket;

572 Felpestesen (Hunyad) 1743-ban az irtásföldet e mértékkel osztják, 1756-ban a curialis helyet mérik ki vele;

573 1748-ban Teszér (Hont) összeírásánál alkalmazzák, kiegészítve a királyi arasszal ;

574 Bözödújfalun (Udvarhely) 1752-ben a sessio nagyságát mérik vele, szintén arasszal kiegészítve

575 Szlavónia 1756. évi úrbérrendelete szerint Pozsega, Szerem, Verőce megyékben, Diakovárott és részben Zala megyében az úrbéri felméréseknél az ott dívó királyi ölet kell alkalmazni. Az ezt kiegészítő 1787. és 1828. évi rendelkezések megerősítik ezt, de az 1835. évi rendelkezés már átszámíttatja a királyi mértéket bécsi mértékre.

576 Egyébként Zala megyében, több uradalomban, 1765-ben az úrbérrendezések során királyi öllel (illetve holddal) mérnek is.

577 Mezőkomárom (Veszprém) 1757. évi térképét királyi öl alapján készítette Kovács János ;

578 Radnót (Küküllő) 1758. évi urbáriuma szerint a szőlőt mérték vele;

579 Körmend (Vas) birtokkönyvét 1762-ben — az említett — Kovács János geometra királyi öl, illetve hold szerint állította össze;

580 Szentendrét (Pest) 1762-ben királyi öllel térképezik ;

581 Rettegen (B. Szolnok) 1767-ben a sessio nagyságát mérik vele;

582 Dobokán (B. Szolnok) 1768-ban az erdőt 2 királyi öles rúddal osztják nyilakra;

583 Kunszentmártonon 1784-ben a puszta osztásánál a szántó hosszát mérték királyi öllel ;

584 Madarason (Háromszék) 1830-ban telket mérnek vele.

585 E néhány példa két dolgot tanúsít. Az egyik az, hogy a királyi öl a 19. század elejéig a gyakorlatban használt mérték volt. A másik: elsősorban Erdélyben és Szlavóniában dívott nagy területen, sokáig, ott, ahová a bécsi mérték nehezebben hatolt be, de találkozunk vele másutt is, az ország különböző pontjain, csak ott 12* 179