Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
telepítései során, 410 illetve: a postaállomások kiépítésével (ld. 3.2.20.) terjed jobban el. Latin neve is előbb milliaria postarii, 411 csak a 19. század elején lesz milliarium austriacum. 412 Németül előbb Postmeile, és szintén a 19. század elején lesz österreichische Meile. 413 Magyarul is előbb postamérföld, 414 illetve osztrák postamérföld, 415 majd bécsi postamérföld, 416 végül ausztriai (posta) mérföld. 417 Nagyságára sok adatunk van, többsége természetesen ismétlődő. Közülük csupán néhányat érdemes említeni. Győr környéke 1780 körül készült térképének léptéke szerint nagysága 4000 bécsi öl 418 — s ez az egyik tényleges és végleges váltószáma —, ami annak metrikus értékével (ld. 3.2.17.3.) 7585,9 m. Lipszky térképe is ezt mondja. 419 Másik váltószámot kapunk Verőce környéke 1812 körül készült térképének léptékétől: 1 osztrák mérföld = 10 000 katonai lépés, 420 ami annak értékével (ld. 3.2.11.2.) számolva 7584,0 m (az eltérés váltószám számolástechnikai csupán). Niemann 1830-ban közölt (s 4000 bécsi ölből számított) metrikus nagysága 7587 3 / 4 m, 421 a bécsi ölnek nem öt tizedes metrikus értékével számolt, innen az eltérés. Finálynál is ez a helyzet, nála 7586,4 m. 422 Érdemes megemlíteni Kotzián Józsefnek Budán, 1835-ben megjelent, a Baranya megyei helységek távolságát előadó könyvecskéjét, mely szerint „A Mértföld 4000 Bécsi vont ölet teszen" 423 , a metrikus érték a korábbi (a vont jelzőre ld. 3.2.17.1.). A harmadik, szintén az egész korszakban érvényes váltószámot Gaal közli 1839-ben: 24 000 bécsi láb, 424 ami annak értékével (ld. 3.2.9.4.), de négy tizedesig számolva, 7585,9 m. Littrownál is ez a nagyság. 425 Több szempontból is jellemző a bel- és a pénzügyminisztérium, valamint a hadsereg-főparancsnokság 1853. okt. 26-i „kibocsátványa": „kiható Erdélyországra, a mérföld hosszúságának meghatározása iránt az előfogat megtérítésénél", mely szerint 1 osztrák mérföld ezentúl 4000 alsó-ausztriai, vagyis bécsi öl lesz az addig dívó 5000 Öl helyett, 428 ami annak értékével (ld. 3.2.17.3.) annyit jelent, hogy 9482,32 m helyett 7585,94 m; vagyis az osztrák mérföld tényleges nagysága szerint térítenek, így az előfogat szolgáltatója már nem fizet rá lovanként 1896,48 m-t, tehát majd 2 km-t. A métertörvény 1869. évi törvényjavaslata az ausztriai (posta) mérföldet 7585,936 m-ben állapította meg. Pontosan ennyi az 1871. évi osztrák métertörvényben is. 427 A hazai métertörvény, az 1874:8. tc. 9. §-a pedig 7585,9 m-t állapított meg (ld. 2.4.2.1), ezek alapján tehát 1 osztrák (posta-) mérföld = 7585,9 m. 3.2.14.8. A tengeri mérföldet, másként tengerészeti, hajózási mérföldet a tengeri hajózást űző (mert azt tehető) országokban, elsősorban Angliában alakította ki a szükség, a földkerület nagyságának meghatározott részeként. Nálunk, érthetően, a 18. század első felében tűnik fel, 428 s a magyaron kívül csak német neve: Seemeile 429 dívott. A magyar források hozzáteszik, hogy az Adrián használtról van szó, ugyanis tengerenként, illetve országonként, bár jelentéktelen különbséggel, eltérő nagyságú volt. Az Adrián használt nagyságáról először Bocsor tájékoztat 1843-ban, szerinte 1 tengeri mérföld=6859 bécsi láb, 430 és ugyanígy számol az 1843-as Vademécum, 431 ami annak metrikus értéke (ld. 3.2.9.4.) szerint 1851,92 m. Bleibtreu viszont 1861-ben, 432 s Noback 1879-ben 433 azt írja, hogy a tengerparton, vagyis az
