Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

Adrián dívó tengeri mérföld az a minden civilizált népnél használt mérföld, és az angol tengeri mérföldhöz utalnak, ott pedig az 1854,965 m nagyságot közlik.

434 Csakhogy Angliában kétféle volt: az egyik a tengerészeti vagy hajós, amely 1853,18 m, a másik az admiralitási mérföld, amely 1855,1 m nagyságú volt; ugyanekkora a franciáké, a németeké 1852,0 m, ennyi a nemzetközileg használt is,

435 és a még ma is elfogadott nagyság.

436 Ennyi, csekély kerekítéssel a hazai adat is, tehát: 1 tengeri mérföld= 1852,0 m. 3.2.15. MÉTER Több okból vettem fel a régi mértékek közé. Egyrészt, mint láttuk (ld. 2.4.5.3.), uralomra jutása előtt, tehát még korszakunkban ismerkedtünk vele, ha még nem is használtuk. Másrészt valamennyi hosszmértékünk — de végső fokon föld-, illetve területmértékünk is — ebbe torkollik. Lezárja korszakunkat, ugyanakkor az új korszakot megindító, az új rendszernek nevet adó mérték, a távolság alapegysége. Szükséges tehát a rendszeréről említetteken (ld. 2.4.5.3.) kívül egy s mást róla még elmondani. Neve a görögből latinba honosodott metrum: mérték jelentésű szóból került a méterrendszer bevezetésekor a franciába (métre), onnan jutott a németbe (Méter), s e kettőből került hozzánk a 18. század végén feltűnő, majd kihaló métre, aztán a máig élő méter alak, mint ezt etimológiai szótárunk megállapítja. Nagyságát — láttuk (ld. 2.4.5.3.) — a Föld kerületének 40 milliomod részében állapították meg, és e nagyságot az ősméteretalon testesítette meg. Ezt a Párizsban levő nemzetközi súly- és mértékügyi iroda különhelyiségében, megszabott műszaki körülmények között őrizték. Nemzetközi etalonnak nevezhetjük. Ennek alapján készítettek és hitelesítettek nemzeti etalonokat, a miénket is. Ezt kezdetben az országos levéltárban őrizték, majd a mértékügyi intézethez került (ld. 2.3.3.2., 2.4.5.3.). Ma már csak történeti értéke van, mert a méter hosszúságát már másként definiálják.

437 Kisebb, illetve nagyobb egységeit külön nem tárgyalom, de megemlítem, ha közismertek is. A méter tizedrésze a deci-, századrésze a centi-, ezredrésze a milliméter; illetve: ezer méter a kilométer, tízezer méter a miriaméter. A méter országosan kötelező használatát, rendszerével, s az ahhoz tartozó egyéb mértékkel együtt az 1874:8. tc. rendelte el (ld. 2.4.2.1.). A történeti mértékekhez való viszonyát az összefoglalásban mutatom be (ld. 3.4.). 3.2.16. ÓRA, ÓRAJÁRÁS A babiloniaktól származó időmérték.

438 Az idő méréséhez azonban szükséges valaminek egyenletes sebességű mozgása, mínt amilyen volt a kezdeti megfigyelés számára az égitestek, elsősorban a Föld mozgása; így kialakult a nap, majd annak részeként az óra.

439 Mozgás viszont az ember járása is. így lehetett és lett az időmérték hosszmértékké: akkora távolságot jelöl, amekkorát az ember meg-