Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
évi, 317 Siklós (Baranya) 18. század elejei 318 összeírásában; legritkább a stádium (ld. 3.2.23.). A mérföld a földrajzi, illetve útmértékrendszerek legnagyobb vagy azelőtti tagja (ld. 2.2.6.2.1.1.6., 2.2.6.2.1.2.2., 2.2.6.2.1.2.6.), de mindenképp az egyik legnagyobb hosszmérték. Lényegében ez is természetes mérték, az emberi test teljesítőképességéből alakult, kezdetben akkora távolságot jelölt, amekkorát az ember pihenés nélkül gyalogolva megtett: a járóföld (ld. 3.2.14.5.), a német Rasta is ennek emlékét őrzi. Helységek egymástól való távolságát, határkiterjedést, erdőt és természetesen utat mértek vele. Az is természetes, hogy az úton is jelölték a mérföldeket mérföldkövekkel már az előző korszakban is. 319 Ritkább eset azonban az, hogy a mérföldkövek létét a térképen is feltüntették, mint pl. Ungvár környékének 1791. évi úttérképén. 320 A mérföld különféle alegysége vagy az alkalmazási terület, vagy „nemzetisége" szerint — nagyságban is — különböző. Korszakunkban a következők szerepelnek: az erődítmény-, a földrajzi, az itáliai, a magyar, a német, az osztrák és a tengeri mérföld. 3.2.14.2. Az erődítménymérföld. Bendefy a 18—19. századi térképek méretarányainak ismertetésénél a leggyakoribb mérföld közé sorolja az erődítménymérföldet, 7795,4 m nagysággal. 321 Ulbrich viszont, aki az 1748. évi erődítmény hosszmértékrendszert ismerteti, az ölnél nagyobb mértéket nem közöl, így mérföldet sem. 322 Alberti sem ismeri, 323 én sem találkoztam vele. Lehetséges hogy volt, s akkor Fortificationsmeile lenne németül, s Bendefy fenti adata és az erődítményöl metrikus adata (ld. 3.2.17.6.) alapján számolva 4000 erődítményöl lenne, ami az osztrák rendszereknél (ld. 2.2.6.1.1.4., 2.2.6.2.1.1.6.) bevett váltószám. 3.2.14.3. A földrajzi mérföld szintén e korszakban tűnik fel, Kátsnál geográfiai, 324 Csinknél földirati 325 néven szerepel. Latinul nem találkoztam vele, németül geographische Meile. 326 Vigyáznunk kell, mert a német mérföldek között is van földrajzi, de az más értékű; 327 ez a német jelző nélkül is szerepelhet, de az is félrevezető lehet, ha „németnek vagy földrajzinak" írják, mint pl. Bocsor. 328 Nagyságára viszonylag közelítő adataink vannak. Bendefy a 18—19. századi térképek méretarányainak vizsgálatánál 7420,4 m-ben adja meg a nagyságát. 329 Káts szerint 1804-ben 22 848 párizsi láb, 330 ami annak metrikus értékével 331 7421,19 m. Luchs 1834-ben így arányit: 100 magyar mérföld= 112,53 földrajzi mérföld, 332 vagyis 1 földrajzi mérföld=0,084 magyar mérföld, s annak értékével (ld. 3.2.14.5.) 7421,0 m. Finály 1853-ban azt írja, hogy 1 geometriai mérföld= 3905,6 bécsi öl=7407,4 m. 333 Csinknél 1860-ban a földirati mérföld 3915 bécsi öl, 334 ami annak értékével (ld. 3.2.17.3.) számolva 7424,8 m. Tehát mindegyiknél más a váltószám, eltérő a nagyság, némelyiknél közelítéssel. S ha hozzáteszem Alberti adatát, mely szerint a földrajzi mérföld 7420,4, illetve 7421,5 m 335 — s ez van Fodornál is 336 —, Finály és Csink adatától mint szélső értékektől eltekinthetünk, és elfogadhatjuk az egyezések átlagát, mely szerint 1 földrajzi mérföld =7421,5 m. u * 163
