Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
3.2.14.4. Az itáliai mérföld latinul milliaria italica, 337 milliare italicum, 358 milliarium italicum; 339 németül italienische Meile. 340 Nagyságáról eltéró'ek az adatok. 1695-ben 1 itáliai mérföld=7 3 magyar mérföld, 341 ami az utóbbi értékével (ld. 3.2.14.5.) 1714,1 m. Hell szerint 1775-ben 1 itáliai mérföld = 1000 római kettó'slépés, 342 ami annak metrikus értékével 343 1478,7 m. Az 1778. évi számtankönyvben 1000 kettőslépés (jelző nincs), 344 így közönséges értékével (ld. 3.2.11.5.) 1580,0 m. Schwartner 1798-ban szintén l /e magyar mérföldnek írja az itáliait, 345 tehát ismét 1714,1 m. Lipszky térképének léptéke szerint 60 itáliai mérföld=15 német =13,3 magyar=14,67 osztrák mérföld, 346 vagyis 1 itáliai=0,25 német=0,221 magyar=0,249 osztrák mérföld, s ezek alapján= 1888,89 m. Littrownál 1844-ben 1 itáliai mérföld=5858,8 bécsi láb, 347 annak metrikus értékével (ld. 3.2.9.4.) 1851,3 m. Nobacknál itáliai nincs, csak városok szerinti, mégpedig: a génuai mérföld 1488,4 m, a nápolyi 1855,1 m, a római mérföld azonos a régivel, 1387,9 m, a velencei 1738,6 m. 348 Tegyük hozzá Alberti adatait: a római mérföld 1487,9 m, az itáliai postamérföld 1820,0 m, a lombardiai 1784,6 m, a nápolyi 1855,1 m, a közönséges itáliai mérföld metrikus értékét pedig nem adja meg. 349 Az adatok értékelésénél problémát okoz az, hogy nem tudjuk, melyik mérföldnél alkalmazták az itáliai jelzőt a források, de az nagyon valószínű, hogy Nsback és Alberti régi római mérföldéit kihagyhatjuk, erről nem lehetett szó, mert akkor nem az itáliai, hanem a római jelzőt alkalmazták volna. A közelítő nagyságrend miatt kirakhatjuk az 1000 lépés váltószámos adatokat is, s ez okon ugyancsak így Noback genuai adatát. Noback velencei és Alberti lombardiai mérföldje 50 m-rel megközelíti egymást, s a korábbi adatok közül a magyar mérföld viszonyszámai 24 m-rel megközelítik a kisebb velenceit. Noback és Alberti nápolyi mérföldé között csak 3,3 m a különbség, Littrow adata pedig csupán 0,5 m-rel tér el Albertiétől. Lipszky adata viszont 33, illetve 27 m-rel több a nápolyinál, de — mint valamennyi adatnál — figyelembe kell venni a nagy léptékkel járó nagyobb eltérés lehetőségét, mint elkerülhetetlen torzulást. Mindezek alapján pedig úgy vélem, hogy nálunk 1 itáliai mérföld a korábbi időben 1738,6 m, utóbb pedig 1851,8 m volt. 3.2.14.5. A magyar mérföld az előző korszakból él tovább. 350 E korszakban a latin forrásokban milliaria hungarica, 351 milliare hungaricum, 352 milliarium hungaricaum; 353 németül hungarische Meile, 354 ungarische Meile. 355 A nagyságára vonatkozó sok adatból sajnos ki kell zárnunk azokat, amelyeknél a nagyságát a német mérföldhöz viszonyították — és éppen a korai időszak adatai ezek —, ugyanis ezen viszonyszámok és az esetenként meglevő más viszonyszámok alapján végzett próbaszámításaim arra figyelmeztettek, hogy ez a német a mi németünk volt, a német sógor, vagyis osztrák mérföld ez, csak mint annyi sok mást, ezt is németnek, germánnak nevezték. Megerősíti e feltételezés helyességét az is, hogy az ilyen viszonyításoknál osztrák jelzős mérföld a 18. századig egyáltalán nem szerepel. (Az azonban — ritkán — előfordul, hogy egyazon eljárás alkalmával egyszerre használták a kettőt, hol a német, hol a magyar mérföldet. 356 )
