Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
aria, milliare, milliarium, a német Meil, Meile, Rasta; a94 szintén tovább él, de a német bővül az iratokban az 1600-as évek végén feltűnő Meilweg kifejezéssel. 305 Tisztázandó azonban a kis (parvum, kleine) — ez a gyakoribb —, illetve a nagy (magnum, grosse) — ez a ritkább — jelzők miléte, amelyek csaknem mindig települések egymástól való távolságánál fordulnak elő; külön alegységet jelölnek vagy másként kell értelmeznünk ezeket ebben a korszakban? Nos, nem találkoztam olyan esettel, amikor a kis vagy nagy mérföld alegységléte megállapítható, de még olyannal sem, amely alapján ez valószínűsíthető lenne. Tehát másként kell értelmeznünk, és kétségtelenül, ha a mennyiség egy volt. Megállapítható ez azon esetekből, amikor ugyanabban a forrásban e jelző nélkül is szerepel a mérföld, illetve más távolságjelölés is van; így a kapott adatok és a térkép (Lipszky) segítségével összehasonlíthatunk. Ilyen pl. Tétény (Pest) 1689. évi, 306 vagy Sziget (Zala) 1703. évi összeírása. 307 De még ha a mennyiség egynél több is, ez lehet a helyzet, mint pl. a budai kamarai kerület 1696. évi összeírásánál, ahol a mennyiség kettő. 308 Ez esetekben ugyanis a kis jelző annyit jelent, hogy „nem egészen, szűken", a nagy pedig, hogy „valamivel több, bőven annyi" mérföld a távolság. Az utóbbi eset egyébként azért ritkább, mert ilyenkor nem a nagy, hanem a „jó" jelzőt használják, pl. Szolnok 1714. évi összeírásánál, 309 vagy Körös (Pest) 1724. évi becsüjénél. 310 Ez a mennyiségi meghatározás a kor, illetve az adott helyzet pontosságigényét kielégítette. Ami pedig a forrásokban szereplő mérföldtávolságok pontosságát, megbízhatóságát illeti (nem feladatom e téma), hasznosnak vélem a figyelmeztetést: jelentősen függ ez a forrás fajtájától, típusától és keltétől. Pl. a Tétény említett 1689. évi összeírásában közölt 311 12 település leírt távolságából kilencet tudtam Lipszky térképén mérni: közülük egy kevesebb, egy azonos és hét nagyobb volt, mégpedig majd kétszer a forrás adatánál. Kaposvár (Somogy) 1701. évi urbáriuma szerint Kaposvár Szigettől 3, Kanizsától 5 mérföldre van (jelző nincs). 312 Lipszky térképén a magyar, vagyis a legnagyobb mérfölddel is, és légvonalban, vagyis a legrövidebben is Szigettől 4 V 8 , Kanizsától 7 V 8 mérföld Kaposvár távolsága. Tehát ez esetekben nem mértek, hanem „tudták" a távolságot (akár az összeíró, akár a helybeli bíró stb.). Veszprém megye 1798. évi térképén külön táblázatban 11 esetben megadták az egyes települések távolságát bécsi ölben, 313 tehát pontosan, vagyis mértek. S ha az adatot osztrák mérföldre átszámítva Lipszky térképén ellenőrizzük ezeket, valamennyi egyezik, elenyésző, a léptékkülönbségből és számolásból adódó tizedesnyi különbséggel. Vagyis: mindazon forrásoknál, amelyeknél megállapítható vagy joggal feltehető a mérés ténye, a mérföldtávolság adatokat elfogadhatjuk, legfeljebb az esetlegesen hiányzó jelzőt: a mérföld alegységét kell megállapítanunk. Ha viszont a mérés hiányzik, mint az összeírások, becsük többségében, a forrás mérföldtávolság adatában ajánlatos kételkedni, azt ellenőrizni. Meg kell említeni azt is, hogy egyes forrásokban a mérföld mellett egyidejűleg más mérték is szerepel a távolság jelölésére. Leggyakrabban az óra (ld. 3^2.16.), pl. Vári (Bereg) 1699. évi, 314 Mera (Abaúj) 1721. évi, 315 Buzinka (Abaúj) 1814. évi 316 összeírásaiban; ritkábban a lépés (ld. 3.2.11.), pl. Brazinka (Pozsega) 1671.
