Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
mint hajósmérték, de mindkét esetben nagyon valószínű, hogy akkor már régi gyakorlat van mögötte. 3.2.13.2. A marok mint lómérték. Külföldön is dívott, amint azt a vonatkozó külföldi (a német Faust, az angol hand, a francia paume stb.) kifejezések jelentései tanúsítják. Nálunk II. József eló'bb idézett (ld. 3.2.11.) rendeletével tűnik elő, mint a lómérték egyik egysége, de megismerhettük egyúttal kisebb egységét, a vonást (ld. 3.2.31.) is. 290 Nagyságát először 1798-ból ismerjük meg Schwartnertől: 4 bácsi hüvelyk, 291 vagyis annak értékével (ld. 3.2.6.3.) 10,53 cm. Ez a váltószám, illetve nagyság található a későbbi forrásokban is, így: Luebecknél 1821-ben, 292 Leuchsnél 1834-ben, 293 Benigninél 1837-ben, 294 Fényesnél 1842-ben, 295 Bocsornál 1843-ban, 296 az 1843. évi Vademecumban, 297 Stephensnél 1855-ben, de még azt is megmondja, hogy 0,33 bécsi láb. 298 Az 1858. évi mértékhitelesítési utasítás szerint 4 hüvelyk vagy 16 vonás; 299 az 1871. évi osztrák métertörvény a váltószámon kívül a metrikus értékét is adja: 10,53608 cm, 300 s ez a metrikus értéke az 1874:8. tc. 9. §-ban is (ld. 2.4.2.1.). Vagyis 1 marok mint lómérték=4 bécsi hüvelyk = 16 bécsi vonás = 10,536 cm. 3.2.13.3. A marok mint hajósmérték. A külföldi szótárak a vonatkozó kifejezéseknél (ld. 3.2.13.2.) nem említik a hajósmérték jelentést is. Noback is csak lómértéknek ismeri; 301 az osztrák, illetve a magyar métertörvény is csak ennek a nagyságát adja (ld. 2.4.2.1.), így fel kell tételeznem, hogy a század végén külföldön már nem dívott, s nálunk is olyan ritkán használt mérték volt, hogy a törvény elkészítésekor említésre sem méltatták. Lehetséges, hogy azért maradt ki, mert nem volt „hivatalos" gyakorlatban mint a hadsereg által alkalmazott lómérték. De ismerni kellett az időben, hisz az első előfordulása a törvény utáni. 1883-ban és lexikon mondja, hogy a marok nem csupán 4 hüvelykes lómérték, hanem 6 hüvelyk nagyságú hajósmérték is; quinten néven is ismerik, így feltehetően egy régebbi mértékegység ötöde lehet. 302 A 6 bécsi hüvelyk, annak értékével (ld. 3.2.6.3.) számolva 15,80 cm, ez a marok mint hajósmérték nagysága, pontosan annyi, mint a mérnöki araszé (ld. 3.2.1.4.). Ami pedig a lexikon megjegyzését illeti: a quint... kezdetű mértéknevek súlyok, 303 és nem csupán ötödrészre utalnak, mert a quintl a lat negyedrészének a neve. Továbbá: a nagyság ötszöröse 79,0 cm, ami a mérnöki lépés nagysága (ld. 3.2.11.4.), négyszerese viszont 63,20 cm, ami a mérnöki rőfé (ld. 3.2.21.16.). Nagyon valószínű tehát, hogy a hajósmértékmarok tulajdonképpen arasz, a hajóépítő műszakiaktól került át a hajósok gyakorlatába. 3.2.14. MÉRFÖLD 3.2.14.1. Általában. Római—európai előzménnyel az előző korszakban is több alegységgel, különböző nagyságban használt mérték; a szótárak és oklevelek akkor közölt terminológiája: a magyar mélyföld, mérföld, mértföld, a latin milli11 Bogdán 161
