Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
1. BEVEZETÉS
ezt az iratot nekem meg is kellett találnom, amint ezt a vonatkozó szemlénél (ld. 2.2.4.2.) is tárgyalom (ld. még 4.4.1.3. is). A következő' problémakör a terminológia. E korszak iratanyagának nyelve latin, német, s a kevesebbje magyar. Nem egy esetben az utóbbinál is problémát okozott a név, hát még az előző kettőnél a magyar megfelelő megtalálása. Mindegyik mértéknél részletesen tárgyalom majd ezt a problémát, s e kutatások eredményét rögzíti — az utódok munkáját könnyítendő — a magyar—latin—német mértéknévszótár (ld. 7.). De nemcsak a mértéknevek, hanem a vonatkozó, kapcsolódó szövegrészek értelmezése is gyakorta problémát okozott. Amikor azt leírták, akkor köztudott dolgot rögzítettek: számukra nyilvánvaló volt az, amit ma már találgatnunk kell; nekik az az egy szó is megmondott mindent, nekünk nehezen megoldható rejtély. Sokszor kitérőkre kényszerültem, hogy indokoljam álláspontomat az ilyen problematikus esetekben, még akkor is, ha csupán lehetőséget sikerült csak megállapítanom, s nem bizonyosságot. Mindenkor törekedtem tehát arra, hogy a használó maga is ítélkezhessen az adat értékéről, nehogy ez ismeretlen területen akaratlanul félrevezessek bárkit is. És éppen ez: az ismeretlen terület, közelebbről a mezőgazdaság technikatörténetének feltáratlansága okozott sok nehézséget és aggodalmat. Tudom ugyanis azt, hogy a mértéknagyság megállapításával egyúttal esetenként agrártechnikai gyakorlatot is állítok (pl. vetéssűrűséget, terméshozamot stb.), amelyek helyességét nincs mihez hasonlítsam. Az értelmezési problémák megoldásában sok támogatást kaptam Kenéz Győző és Maksay Ferenc kartársaimtól, köszönöm a szives segítségüket, mint ahogyan köszönettel tartozom lektorom, Szabad György hasznos tanácsaiért is. Végezetül hangsúlyoznom kell: tudom, a mondottak következtében lehetséges, hogy az adattartomány a jövőben kiegészülhet még, mint ahogyan egyes megállapításaim is módosulhatnak majd.