Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
3.2.16.) értelmében kb. 75—76 cm. Az 1768. évi számtankönyv a lépést 2 földmérő' lábnak mondja, 255 de mint az előbb említettem, ekkor még a bécsi láb járta náluk — az átmenet ideje —, így ez a lépés is 63,2 cm. Bocsor viszont 1843-ban azt írta, hogy 1 lépés az 7a bécsi öl, 256 annak metrikus értékével (ld. 3.2.17.3.) számolva 94,8 cm. Az adatok két kivétellel egy értékűek. Az egyik kivétel az 1720-as erdó'di, de ez órából visszakövetkeztetett, tehát becsült érték, eltekinthetünk tőle. A másik Bocsoré: kétségtelen a nagyság, mert az ölön kívül mérnöki lábban is adott váltószámot, 257 s azzal ugyanezt az értéket kapjuk. A — kerekítve — 95 cm-es nagyság azonban lépésnek óriási, illetve óriásé, a lépés ugyanis a testmagasság függvénye. Az újoncmérték (ld. 3.2.27.2.) és a katonai lépés (ld. 3.2.11.2.) adataival számolva a lépés a testmagasság45,45 %-a, illetve a lépés 2,2-szerese a testmagasság. Ennek alapján ez a lépés 1,98 m magas emberé lenne. Közönségesnek nem nevezhetjük, a lépések egyik alegységéhez sem sorolható, csupán a királyit közelíti meg a nagysága, de az azonosság valószínűtlen; kettőslépésnek pedig rendkívül kicsi. Az adatra a mondottakon kívül más magyarázatot nem adhatok. A fentiek alapján tehát 1 lépés (tegyük eléje a megkülönböztetés érdekében a mindig hiányzó, de vonatkozó jelzőt: közönséges vagy egyszerű) az 2 láb, illetve 63,2 cm. E lépésnek a következő alegységeit ismerem: katona, királyi és mérnöki. 3.2.11.2. A katonai lépés a lényeget tekintve a gyalogos katona menettempójából — tehát gyakorlatból — következőleg valamivel nyújtottabb, mint a „polgári" lépés. A megkülönböztető jelző azonban a forrásokban csaknem mindig hiányzik — gressus, passus, illetve Schritt csupán —, az összefüggésekből vagy a váltószámból állapítható meg a ténye. Latin forrásban jelzősen nem találkoztam vele, németben is ritkán: militärischer Schritt. 258 Nagyságadataim elég későiek, a mérték alkalmazása nyilván korábbi. Győr és környékének 1780 körül készült térképe léptékének öl—lépés viszonyából megállapíthatóan 1 katonai lépés= 2 / 5 öl, 259 ami bécsi öllel (ld. 3.2.17.3.) 75,84 cm. Verőce környékének 1812 körüli térképe léptékének osztrák mérföld/lépés viszonyából ezt a váltószámot kapjuk: 1 katonai lépés = 1/10 000 osztrák mérföld, 260 ami az utóbbi értéke (ld. 3.2.14.7.) alapján ismét 75,84 cm nagyságot ad. Leuchs pedig 1834-ben megírta, hogy 1 katonai lépés az 2 2 / 5 láb, 261 s ez bécsi lábbal (ld. 3.2.9.4.) szintén 75,84 cm. Az adatok alapján tehát egyértelmű, hogy 1 katonai lépés=75,84 cm. (Ma is 75 cm-rel számolják a menettempó lépését.) 3.2.11.3. A királyi lépés az előző korszakban alakult mérték, e rendszer hetedik tagja (ld. 2.2.6.1.1.1.), nagysága 3 királyi láb, metrikusan 93,78 cm.** 2 E korszakban az egyéb lépések hamarosan kiszorítják a gyakorlatból. 3.2.11.4. A mérnöki lépés csak kivételesen volt a mérnöki rendszer (ld. 2.2.6.2.1.1.4.) tagja. Jelzője is hiányzik a forrásokból, kivételesen geometrischer
