Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
Schritt szerepel; az összefüggés vagy a viszonyszám mondja meg nekünk mivoltát. A viszonyszám árulja el mind a jelző hiányának okát, mind az alakulás módját, ugyanis — később meglátjuk — ez fél mérnöki kettőslépés (Id. 3.2.11.5.3.). Ez a tény, s éppen a nagyság azt is közli még, hogy ez elmélet, számítás, nem pedig a gyakorlatban tényleg „lépett" mérték; túlságosan nagy ahhoz (ld. 3.2.11.1.). Nézzük a nagyságadatokat. A Zrínyi vár 1664. évi tervrajzának léptékénél megmondják, hogy 1 lépés = 2 Vg láb, 263 ami bécsi lábbal (ld. 3.2.9.4.) 79,0 cm. Az 1778. évi számtankönyv szerint — a kettőslépés adatából (ld. 3.2.11.5.1.) visszaszámolva — 1 lépés szintén 2 Vs láb, 264 ez is 79,0 cm. Bendefy viszont a 18—19. századi térképek méretarányának ismertetésénél azt mondja (de forrást nem közöl), hogy a hadmérnökök által készített mappákon 1 lépés 74,48 cm. 265 Az 1843. évi Vademécum szerint nagysága ismét 2 V2 láb, de az is kiderül, hogy ez Va mérnöki kettőslépés, 266 vagyis metrikus értékkel (ld. 3.2.9.4., 3.2.11.5.3.) ez a lépés is 79,0cm. Bendeffy adata tehát „kilóg". Nagysága valamelyest megközelíti a katonai lépését (ld. 3.2.11.2.), esetleg nem mérnökinek, hanem katonainak mondhatnánk a hadmérnökinek nevezett lépést, de forrás nélkül az adatot nem ellenőrizhettem, el kell tekintenem tőle. A többiek egyezősége alapján 1 mérnöki lépés=2 Va bécsi láb=79,0 cm. 3.2.11.5. A kettőslépés abban különbözik a közönséges lépéstől, hogy amíg ennél csak az egyik láb, a kettőslépésnél mind a két láb lép egyet, tehát kétszeres lépéstávolságot jelöl. Az általánoson kívül a királyi, a mérnöki, a nagyszombati és a római alegységeit ismerjük. 3.2.11.5.1. Általában. Az 1689. évi lőcsei számtankönyv hosszmértékrendszerének ötödik tagja a kettőslépés; 6 láb, illetve 1 / 125 stádium nagyságú, 267 ami ezek metrikus értékével (ld. 3.2.9.4., 3.2.23.) számolva 1,1893 m. Az 1778. évi számtankönyv szerint viszont a kettőslépés 5 bécsi láb, 268 ami annak értékével (ld. 3.2.9.4.) 1,58 m. Az előbbi adat azonban értelmezendő, ugyanis a 6 láb az az öl nagysága és saját rendszerében az Öl felső határa is ez a nagyság, csak más váltószámmal sorolja azt. Viszont: váltószáma azonos a királyi kettőslépésével és nagysága is csekély eltéréssel egyezik (ld. 3.2.11.5.2.). Azonosságot természetesen nem állapíthatok meg, de hatáslehetőséget igen. így csak egy adat marad, ennek alapján a kettőslépés nagysága 5 bécsi láb, illetve 1,58 m (azonos lehet a mérnöki vagy a nagyszombati kettőslépéssel, ld. 3.2.11.5.3., 3.2.11.5.4.). 3.2.11.5.2. A királyi kettőslépés az előző korszakban alakult ki, e rendszer (ld. 2.2.6.1.1.1.) nyolcadik tagja, nagysága 6 királyi láb vagy 2 királyi lépés, illetve 1,8756 m; ott figyelmeztettem arra, hogy más európai rendszerekből hiányzik e nagyságrendű mértékegység, illetve nagysága megközelíti azok ölnagyságát. 269 Most pedig utalok az előbbi egyezésre. Lehetséges, hogy e mértékegység kihalás módjának emléke az, mert a későbbiekben nem találkoztam vele.
