Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
ölnél 181 (hozzáteszem előrevetítve: ez a valami 5,3 cm). Ballá Antal pedig úttörő metrológiai művében, összehasonlítási alapul a párizsi rendszert véve, a párizsi lábat is tárgyalja, összehasonlítja más európai lábakkal, s megmondja a váltószámot is: 1 párizsi láb = 12 párizsi hüvelyk, illetve Ve párizsi öl; a bécsi láb az 11 párizsi hüvelyk és 8 párizsi vonal ; 182 vagyis a párizsi láb 4 párizsi vonallal nagyobb a bécsi lábnál, ami viszont csak néhány pontnyi közelítéssel igaz. Meg kell említeni, mert az adat félrevezető, hogy Gaal művének 1839-ben megjelent második javított kiadásában is azt közölte, hogy 1 párizsi láb = 1 bécsi láb, 183 ő ugyanis csak a láb 12-ed részéig, vagyis a hüvelykig ad törtet, ennyi különbség pedig nincs. Littrow viszont 1844-ben jó váltószámokat, s egyúttal már metrikus értéket is közöl, 184 és az helyes is: 185 1 párizsi láb=32,48 cm. 3.2.9.12. A pozsonyi láb negyedik tagja az országossá lett hosszmértékrendszernek (ld. 2.2.6.1.1.3.). Használatát, nagyságát a pozsonyi városháza kapujába 1715ben befalazott etalon bizonyítja; fényképét, rajzát, nagyságát közölte Bendeffy, 186 de problematikusán, nagyon félreérthetően. így ír: „A városháza főkapujával szemben állva baloldalról a láb és rőf, jobboldalról az öl etalonját látjuk. Valamennyi kiváló minőségű vasból készült... A pozsonyi tenyér és arasz etalonja egy 359 mm hosszú, kés alakú test" ; 187 és közli a baloldali kapualj fotóját, ahol két etalon látható, a kisebbik a „kés alakú test", valamint ez utóbbi méretezett rajzát. 188 Vagyis: előbb „láb", utóbb „tenyér és arasz" etalonokról beszél, amikor egyazon tárgyról van szó. Úgy gondolta volna, hogy az arasz és a tenyér együtt a láb etalonja, és ez 359 mm? Erre egy szó utalás nincs, egyébként is lábnak túlságosan nagy ez a méret, a váltószám szorzatával helytelenül nagy ölméretet adna. Néhány oldallal odább — a vonatkozó fotó és rajz közlése után 189 —, az öletalon ismertetésénél írja: „Az öl-rúd 6 lábra van osztva", és közli az osztásközök mm adatait: kettő 317, kettő 318, egy 315, egy 316, s ezek átlagértéke 316,833 mm, 190 ami az ölnek ténylegesen a hatodrésze, s így egy lábnak a nagysága, de itt semmi utalás a korábban mondottakra. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi közlés a helyes. A pozsonyi láb etalonját tehát az öletalon 1 / 6 része képviseli, ennek alapján 1 pozsonyi láb=31,68 cm. A pozsonyi láb Ve öles nagyságát a helytartótanács is megállapította az 1771. évi, 191 majd az 1781. évi mértékvizsgálat alkalmával, s az utóbbinál megjegyzi azt is, hogy a pozsonyi rőf és öl etalonját 1715-ben falazták be a kapualjba, de e két mértéken kívül más etalont nem említ. 192 A fiskális Nádasdi javak 1798. évi jelentésének egyik jegyzékében viszont a pozsonyi ölön kívül szerepel egy fémből való Ve öl, 193 vagyis láb is. A nagyságra vonatkozó egyéb adatokat a félreérthetőség miatt szükséges idézni. Jáckel 1828-ban azt írja, hogy a pozsonyi láb azonos a bécsivel; 194 Pethe 1829-ben hasonlóan; 195 Niemann 1830-ban a pozsonyinál szintén a bécsi lábra utal, 196 Gaal 1839-ben azonosítja a kettőt; 197 Littrow 1844-ben a pozsonyinál szintén utal a bécsi lábra, adván itt a metrikus nagyságot: 0,31610 m; 198 végül Ereky 1881-ben hasonlóképpen. 199 Nos: a bécsi láb=31,60cm (ld. 3.2.9.4.), a pozsonyi pedig 31,68 cm, vagyis utóbbi csupán 0,72 mm-rel nagyobb előbbinél, s ez a különbség
