Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
a gyakorlati életben annyira nem számított, hogy még a metrológus Littrow sem vette figyelembe. 3.2.9.13. A rajnai láb külföldi mérték, kivételes alkalmazásával hazai geometránál találkozunk. Márianosztra (Hont) 1730. évi térképén a léptéket rajnai lábban adták meg. 200 Valószínűleg hasonló forrás alapján közölte 1801-ben Ballmann a mérföldek, így a magyar mérföld nagyságát is rajnai lábban. 201 Érdemes megjegyezni, hogy Ereky (forrás nélküli) közlése szerint a rajnai láb lett a legáltalánosabb a német lábak közül, elterjedt egész Felső-Németországban, nagysága 0,315 m, s ebből származott a bécsi láb is. 202 Az első megállapítás igaz, sőt, nemcsak északnémet területen, de még Norvégiában, Dániában is dívott ez a nagyság. 203 A bécsi láb azonban nem ebből származott, emellett rossz a metrikus adat is, helyesen / rajnai láb=31,38 cm. 20i 3.2.9.14. A római láb szintén külföldi mérték, kivételes alkalmazására ismét geometráktól van adat. A nagyszombati kollégium épületének a 17—18. század fordulóján készült tervrajzán a léptéket római lábban adták meg. 205 E kollégium gazdasági épületeinek és kertjének ugyanakkor készült (a nagyszombati lábnál már említett, ld. 3.2.9.10.) tervrajzán megadott 7 mértek, illetve vonaletalon közül kettő a fél római lábé: az egyik a „pes antiqua", s vonala 156 mm; a másik a „pes moderna", vonalhossza 172 mm. 206 A régi láb tehát 312 mm, az új pedig 344 mm lenne. A régi római láb viszont 29,57 cm, 207 vagyis az etalonvonal 5,2%-kal nagyobb, tehát a többi etalon vonal nagyságát is csökkenteni kell ennyivel. így az új római láb 32,62 cm lenne, ilyen „modern" római lábról azonban Alberti sem tud. Érdemes megemlíteni, mert az előbbi eltéréshez szolgál adalékkal, hogy Ballá 1778-ban (már említett metrológiai művében) a lábtáblázatnál a párizsi mértékrendszerhez hasonlítja az európai lábakat, köztük szerepel a pes romanus, és ez szerinte 10 hüvelyk és 10 vonal a párizsi rendszer alapján, 208 ami átszámítva 209 27,12 cm lenne, vagyis 2,45 cm-rel kisebb a ténylegesnél; a bécsi lábnál (ld. 3.2.9.4.) 1,78 cm volt a szintén negatív eltérés. 3.2.9.15. A szűrszabóláb önkényes jelzősítésem a megkülönböztethetőség érdekében, vévén a rendszerből, amelynek ötödik tagja (ld. 2.2.6.2.1.2.3.). Nagyságát és egyik nevét megmondja nekünk a Somogy megyei szűrszabók 1812. évi limitációja: „egy singet két sukul értvén", 210 vagyis 1 sing=2 láb, így 1 láb = 1/2 sing. S ezt a nevet és nagyságot árulja el a debreceni szűrszabók 1818. éVi remekutasítása : fél sing. 211 Érthető a nagyság, s az egyik név is: a szűrszabóknál a felezőrendszer dívott (ld. 2.2.6.2.1.2.3.), alkalmazták ezt a nevet másik egységnél, a fertálynál is (ld. 3.2.3.). A sing nagysága (ld. 3.2.21.15.), alapján tehát 1 szűrszabó láb (fél sing) = 31,10 cm.
