Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

3.2. HOSSZMÉRTÉKEK E korszak hosszmértékeinek többsége természetes: emberszabású mérték. Jó fele az eló'zó' korszakból él tovább, de lényegesen több alegységgel. Az újakat az általános fejló'dés hozta létre, és nem egy közülük nemcsak mesterséges, hanem számítási egység is. Általános értékelésükkel, összefüggésükkel konkrétan a fejezetzáró összegzésben (ld. 3.4.) foglalkozom, általában pedig már tárgyaltam (ld. 2.2.). Mint a bevezetó'ben említettem (ld. 1.4.), a mértékegységeket a mai ortográfiával írott magyar nevük betűrendjében tárgyalom. Az esetleges alegységeket ezeken belül hasonlóan: jelzó'i betűrendben, mert ez a legegyszerűbb kezelési, így keresési mód. Itt zavaró lett volna a szisztematikus rendszerezés, azt elvégeztem másutt (ld. 2.2.6.). 3.2.1. ARASZ 3.2.1.1. Általában. Görög—római—európai eló'zménnyel az eló'zó' korszakból származó mérték, terminológiájáról az ott mondottakhoz kevés

1 kiegészítés szükséges. A hazai latin szótárakban található, egyértelmű spithama szerepel már inkább az iratokban,

2 az eló'zó' korszakban általános pálma, palmus helyett. Német nyelvű iratokban ritkán fordul eló', akkor is a szótárak szerinti Spanne, Spann kifejezés. Legtöbbször magyarul találjuk, esetlegesen araszt formában is. Inkább a 17. században használják, a 18. századtól kezdve, a pontossági igény növekedésével és az osztrák rendszer terjedésével ez a mértékegység fokozatosan kiszorul. Alkalmazták önmagában és más mérték kiegészítéseként. Felhasználási területe változó. Az előző korszakból származóan gyakori a folyadékhiány-jelölésnél, pl. Ónod (Borsod) 1611. évi leltárában: egy hordó bor „egy aráz hean";

3 vele mérik kisebb tárgyak nagyságát, pl. Gattendorf (Mosón) 1705. évi összeírásában egy ládika hosszát;

4 vagy pl. Vajdahunyad 1672. évi vasbánya rendtartásában: „az vas kohra kö hanyo teknu" másfélszer két arasz nagy.

5 Újabb alkalmazás a termék nagyságának jelölése, pl. az 1627. évi erdélyi limitációban a deszka szélessége, a zsindely hossza;

6 Kővár 1669. évi malomrendtartásában a malomkő nagysága.

7 Egy másik ritka „termék", Rákóczi György írta fiának Görgényből (Torda) 1640-ben: olyan nagy vaddisznót lőtt, amilyent még nem látott, „hossza 10 arasz, magasság 5 7

2 arasz",

8 vagyis kb. 2,3 X 1,3 m. Kivételes használatára, egyúttal kiegészítő alkalmazására találunk példát Karkó (F. Fehér) 1692. évi összeírása-