Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
ban, az egyik szőlő nagyságát így adták meg: „Alsó része kilencz öl s ket arasznyi, fölső része tizenkét öl s egy arasznyi, hossza penig 168 öl." 9 Az arasz típusa szerint természetes, az emberi testből közvetlenül származó mérték. A tenyérhez (ld. 3.2.25.) hasonlóan e korszakban is két fajtája volt. Az egyik a kisebb, az ún. előarasz (ld. 3.2.1.6.), a másik a közönséges arasz: a kiterjesztett hüvelyk- és kisujj által meghatározott nagyság. Ez a nagyság nálunk is, külföldön is — mint az előző korszakban — 22—28 cm között változott. 10 E korszakból sajnos csak egy konkrét adatom van. A dombóvári (Tolna) uradalom 1729. évi rendtartásában a szénakazal meghatározásánál írták: „azon ölben penig nyolc araszt avagy két rőf számláltatik", 11 vagyis 1 arasz az 1 / 8 öl. Mivel valószínűleg bécsi ölről van szó, / közönséges arasz=23,7 cm. Alegységei közül a bánya-, a királyi, a mérnöki és a pozsonyi araszra, valamint a valamivel kisebb nagyságú előaraszra van adatunk. 3.2.1.2. A bányaaraszt kivételesen vagy nagyon ritkán használták, ugyanis részint nem ismert az előző korszakban, 12 részint hiányzik ez a mérték a bánya hosszmértékrendszerből (ld. 2.2.6.2.1.2.1.). A nagyságra is utaló kivétel Kővár 1715. évi urbáriumában a kapnyiki bányarendtartásban található, mely szerint a bányaarasz azonos a közönséges arasszal, 13 így az előbbi adat alapján 1 bányaarasz =23,7 cm lenne, vagyis a bányaölnek (ld. 3.2.17.2.) kb. 7s—V 2-ed része. 3.2.1.3. A királyi arasz az előző korszakból öröklött rendszer (ld. 2.2.6.1.1.1.) egyik alapegysége, 14 e korszakban is élő mérték; kizárólag földmérésnél találkoztam vele, a királyi öl kiegészítéseként. így pl. Szucsány (Túróc) 1714. évi összeírásában a fundus és környéke mérésénél hosszát-széltét királyi ölben és araszban (spitama regalis) adták meg. 15 Ugyanígy Teszér (Hont) 1748. évi osztályánál 16 vagy Bözödújfalu (Udvarhely) 1752. évi összeírásánál, teleknagyságokat határozván így meg. 17 Nagyságának az előző korszakban közölt számításpróbáihoz 18 érdemes néhány adalékot közölni. Az első, az 1701-ben a budai kamarai adminisztráció által, a Hármaskönyv 1696. évi kiadására hivatkozva, de a még meglevő araszetalon alapján rajzolt arasz vonalnagysága 19,6 cm volt, 19 csak 6 mm-rel nagyobb a ténylegesnél, ami a rajz pontatlanságának a következménye (részletesebben ld. 3.2.17.7.1.). A királyi ölnél részletesen ismertetendő (ld. 3.2.17.7.) 1717. évi értekezés szerint, ha a királyi öl metrikus értékét visszaszámláljuk (Vu)» akkor a királyi arasz 18,6 cm lenne, 0,94 cm-rel kisebb a ténylegesnél. Egy másik, ugyancsak a királyi ölnél részletesen ismertetendő 1778 körüli számítás szerint a Hármaskönyv 1514., 1528. és 1696. évi kiadásában a nyomtatott vonal — vagyis a királyi arasz — nagysága 7 bécsi hüvelyk, így ennek metrikus értékével (ld. 3.2.6.3.) számolva 10,483 cm lenne, vagyis 10,102 cm-rel kisebb a ténylegesnél. E nagyságadat azonban azonos a szintén szerző és kelet nélküli számításéval, amelyikről feltételezhető, hogy azt Kovachich Márton György készítette 1796 körül, mert a kézírás egyezik az ugyanott szereplő keltezett és Kovachich által
