Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

minisztertanács 1873. jún. 8-i határozatára azt a „törvény-előkészítő bizottsággal egyetértve készült új szövegezésben" újra be kellett adni.

554 Újból megvizsgálták tehát a javaslatot. Az alapmunkát Szily végezte el, megállapítva a következőket. A viszonyszámok 7 tizedesig vannak megállapítva, ez „oly baklövés volt, amelyet a bécsi commisiónak alig lehet megbocsátani". A viszonyszámokat általában 5, némelyeknél elég 3 tizedes pontossággal megállapítani. így javította ezeket. Továbbá: „A magyar etalonok mérő, akó, icce viszonya a javaslatban egészen hibásak", mert azok „nem a magyar etalonokra, hanem a Pesten lévő mintamértékekre vonatkoznak". A mintamértékek azonban „soha sem egyeznek tökéletesen az etalonokkal, így az etalonok viszonyszámai is mások, mint a mintamértékekre vonatkozóak". Rumler Károly, a bécsi mértékhitelesítési hivatal volt igazgatója magánúton közölte vele a „Bécsben őrzött magyar etalonok viszonyszámait, amint azokat 1853-ban ... meghatározta. A benyújtott módosításban e számokat vettem alapul." S ezzel kapcsolatban megjegyzi még: „Rumler úr idevágó meghatározásai ekkoráig nincsenek közzétéve, s tartani lehet, hogy az éltes férfiú elhunyta után többé nem is lesznek közölhetők. Kívánatosnak tartom azért a régi mértékek definícióját és értékét a historia számára megörökíteni. Ezzel minden nemzet tartozik önmagának. Mértékeinket, melyekkel századokon át éltünk, annyi tiszteletbe még akkor is kell részesítenünk, mikor tőlük végképp megválunk, hogy emléküket legalább megőrizzük az utókor számára."

555 Hozzáteszem: bár megcselekedték volna! Szily ennek értelmében a javaslat 1—4. paragrafusát teljesen átírta, köztük az etalonokra vonatkozót is : „Alapmértékül az országos levéltárban őrzött vonásos platina méter szolgál, melyen a rovások merőleges távolsága 1870-ben ... kiküldött bizottság meghatároztatván, a párizsi nemzeti levéltárban őrzött mètre des archives-hez mérve 16 celsius foknyi mérsékletnél 1,00000219 méternek találtatott. ... Alapsúlyul az országos levéltárban őrzött platina kilogramm szolgál, mely az 1870-ben ... kiküldött bizottság által a párizsi nemzeti levéltárban őrzött kilogramm prototype-hez mérve 0,99999973 kilogrammban találtatott."

556 A törvényjavaslat indoklását szintén átdolgozta. Fontosabb szövegrészek: „Alap a méter, eredetileg a föld délkör negyedének (quadránsának) egy tizedmilliomod részét nevezték méternek, .. de azóta meggyőződtek arról, hogy nem felel meg a földirati értelmének, ... felhagytak a régi értelmezéssel, megyeztek abban, hogy a párizsi levéltárban őrzött platinapálca hosszúsága 0 fokú mérsékletnél neveztessék méternek. Ezt fogadták el alapul azon nemzetek, melyek a méter-rendszert elfogadták." Megmagyarázta előnyét, rendszerét: „Azegységeknek tízszerese deka, százszorosa hektó, ezerszerese kilo, tízezerszerese myria görög származású előtétellel, az egységek tizedrésze deci, századrésze centi, ezredrésze milli latin származású előtétellel fejeztetik ki." A területmérték egysége a négyzetméter, a gyakorlatban kicsi, ezért százszorosa az ár, ennek százszorosa a hektár lett egység. Térfogategysége a köbméter, a gyakorlatban ez nagy, ezredrészét vették külön névvel, ez a liter. Súlymértékegysége a gramm, a gyakorlatban kicsi, ezért ezerszerese a kilogramm lett egység; nagy teherre külön egység a tonna. Ily módon 41 mértékegységet sorol fel, a gyakorlatban azonban csak 19 egységre