Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

van szükség. Nálunk jelenleg 23 egység van alkalmazásban: „öl, mérföld, láb, rőf, marok, hüvelyk, vonal, pont, hold, itce, pint, akó, meszely, mérő, font, mázsa, lat, nehezék, uncia, drachma, scrupulus, grám és karát."

557 Hozzáteszem: és amit még nem ismert Szily. A törvényjavaslatot átadták a törvény-előkészítő bizottságnak, az tovább javítgatta, de érdemben nem változtatott rajta; 558 1874. január 26-án, a képviselőház 195. ülésén beadták a törvényjavaslatot a „méter-mérték behozataláról". Kiadták az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak. Ez március 5-én, a 212. ülésen beadta a jelentését, melyet kiosztottak a képviselőknek, s március 5-én, a 215. ülésen második olvasásban is elfogadtak; március 26-án a főrendiház is elfogadta.

559 Az uralkodó április 17-én szentesítette, kihirdették a képviselőházban április 20-án, a főrendiházban április 21-én,

560 s ezzel megszületett az 1874:8. tc. a métermérték behozataláról. Szövegét idéztem, illetve ismertettem a törvényeknél (ld. 2.4.2.1.). 1876. január l-jén lépett érvénybe. A horvátoknál augusztus 16-án lett törvénnyé, egy évvel későbbi hatállyal.

561 A rendszer bevezetésének előkészítő munkáját a minisztérium már a kihirdetéssel egyidejűleg megkezdte. Volt teendő, elég. Végrehajtásához póthitelt kellett kérni;

562 megszervezték a központi mértékhitelesítő bizottságot — igazgatója Kruspér István lett

563 —, a szakmai teendőket ez intézte; az oktatásügyi minisztériummal elrendeltették, hogy az iskolákban oktassák a rendszert;

564 a mértékeket ábrázoló táblákat készítettek,

565 úgyszintén átszámító táblázatokat, népszerűsítő ismertetést (Szily Kálmán írta);

566 ezeket szétosztották minden szervezetnek, a törvényhatóságokat külön felszólították azok terjesztésére, a rendszer ismertetésére;

567 ismertették a rendszert az újságokban, 72 lap tudósított róla;

568 közben természetesen, miután kiadták a vonatkozó rendeleteket (ld. 2.4.2.2.1.), szervezték a mértékhitelesítő intézeteket (ld. 2.4.3.), felszerelték, ellátták ezeket mintamértékekkel

569 — hogy a fontosabb intézkedések közül néhányat említsek. 1875-ben természetesen folytatták a munkát. A minisztérium felszólította az országos iparegyesületet, valamennyi gazdasági egyesületet, ipar- és kereskedelmi kamarát: hassanak oda, hogy a szükséges új és hitelesített mértékeket minden kereskedő és iparos időben beszerezze, hívja fel a figyelmüket a hitelesítésre vonatkozó rendeletekre, a mértékkészítő iparosokét arra, hogy az előírásoknak megfelelő mértékeket készítsenek, amelyekhez számukra a központi mértékhitelesítő bizottság jutányos áron hitelesítő felszerelést (mintamértékeket) ad, és tegyenek meg mindent, hogy az új rendszerre való átállás lehetőleg zavartalan legyen.

570 Emellett természetesen voltak egyéb szakmai teendők: pl. hitelesítő tanfolyamok szervezése;

571 a gyógyszersúlyok,

572 a söröshordók,

573 a kőolajmérték,

574 az ivópoharak

575 hitelesítése; Kruspérnak még arra is volt gondja, hogy az országos levéltár helytartótanácsi osztályán őrzött régi magyar mértékmintákat a központi mértékhitelesítő bizottság számára megszerezze.

576 Ahogy közeledett az év vége, a minisztérium körlevelet küldött valamennyi minisztériumnak — értesítést kérve a „saját hatáskörében az új mértékügy tekintetében eddig tett intézkedéseiről" — és valamennyi törvényhatóságnak, írván: „Közeledik az 1876. január 1-eje, mely naptól kezdve ... a közforgalomban kizárólag a méterrendszer szerinti mértékek