Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
véleménnyel, de azt kívánja, hogy „a forgalom és a tudomány érdekében az új mérték és súly minél előbb léptessék életbe". Stoczek József igazgatón kívül még tizenhármán, köztük Kruspér István és Szily Kálmán írták alá. 540 Érthető tehát az akadémiai véleménnyel való egyezés. A véleményeket a minisztérium értekezleten beszélte meg, amelyre meghívta az egyes szakminisztériumok képviselőit, így a honvédelmit a katonai mérték, a pénzügyit a pénzverésnél való alkalmazás, a közlekedésit az utak hosszmérése, a belügyit az átmenet idejére szükséges intézkedések, az igazságügyit a magánjogi és telekkönyvi kérdések miatt, továbbá „szakférfiakat": Szily Kálmánt az Akadémia előadóját, Stoczek műegyetemi tanárt, Török József gyógyszerészt a gyógyszertári súlyok, Nerhaft „céhelőljáró ékszerészt" az ékszersúlyok miatt, valamint a kebelbéli kereskedelmi és postaügyi osztályvezetőket. 541 A megbeszélés alapján kidolgozott javaslat a törvény-előkészítő bizottsághoz került, annak javaslatát újból megbeszélték, az ennek alapján készült szöveget a minisztertanács elé terjesztették mint benyújtandó törvényjavaslatot, 542 annak horvát szövegével együtt, 543 s mire eddig jutottak 1869-et írtak, és 1870 lett, mire engedélyt kérve és kapva az uralkodótól, 544 az országgyűlés elé kerülhetett. Június 3-án a képviselőház 185. ülésén adta be a miniszter a törvényjavaslatot „A tizedes mérték- és súlyrendszer behozataláról", annak részletes indoklásával együtt, melyet a házelnök kinyomtatni, szétosztani és napirendre tűzni rendelt. 545 Az országgyűlésnek ez a ciklusa azonban már nem tárgyalta meg a javaslatot, pedig a megegyezés szerint egyidejűleg benyújtott osztrák javaslatot a Reichsrat megtárgyalta, az 1871-ben törvény is lett. 546 Közben a minisztérium fontos dolgokat intézett. Elkérte az Akadémiától a neki hagyományozott Nagy Károly-féle bicskei gyűjteményben levő platina méteres kilogrammetalonokat, hogy azok (a párizsi eredetiekkel összehasonlítván) az ország ősmértékei legyenek. 547 Azokat az Akadémia, mivel az alapító szándéka volt, hogy azok az ország tulajdonába kerüljenek, feltétel nélkül átengedte. 548 Az összehasonlításra a minisztérium 1870 márciusában Kuspért és Szilyt küldte ki. 549 E „szakértő bizottmány" az összehasonlítást elvégezte, s jegyzőkönyvileg megállapította, hogy a „kormány birtokába jutott platina [méter] pálca és platina kilogramm" a párizsi alapméterrel és alapkilogrammal tökéletesen megegyezik. A minisztérium pedig „minthogy azon ... két tárgy az ország tulajdona lett, s nemcsak az országos mértékek és súlyok alapja, hanem a külföldi alapmérőeszközökhöz való viszonyt is matematikai pontossággal tünteti elő", javasolja a belügyminisztériumnak, hogy ezeket a jegyzőkönyvvel együtt „az országos levéltárban helyeztessék és őriztessék", a gyakorlati használatra másolatokat készítve róluk. 550 Ehhez a belügyminisztérium hozzájárult, 551 és 1870. júl. 20-án a „platinaméterpálcát és kilogrammot a vonatkozó jegyzőkönyvvel együtt ... az országos levéltár A/A jelzett szekrényébe" elhelyezték, a tokok kulcsait pedig a minisztérium és a levéltár pecsétjeivel lepecsételve az országos levéltárnak adták át, 652 s ez 1916-ban átadta ezeket a központi mértékügyi intézetnek. 553 Mivel a törvényjavaslatot az országgyűlés előző ciklusa már nem tárgyalta, a
