Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
1. BEVEZETÉS
mértékről; 61 1966-ban jelent meg Paulinyi cikke, levéltári kutatás alapján, a selmeci bányamértékekről. 62 Ugyanez évben publikáltuk Maksayval a levéltári kutatások során előkerült királyi öletalon adatait; 63 s ez indított engem további kutatásokra. Ennek első eredményeként közöltem 1968-ban a II. József-féle kataszteri felmérés adta földmértékeket. 64 Ugyanez évben jelent meg Román cikke, amelyben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyékre vonatkozó pénz- és egyéb adatok mellett az ott dívó mértékek 16—17. századi adatait is közli, sajnos konkrét dátum és forrás nélkül. 65 1973-ban jelentethettem meg, további kutatásaim eredményeként, az 1828. évi országos összeírás feltárásával kigyűjtött földmértékek adatait. 66 Ez évben közli Dankó néprajzi forrású és vonatkozású cikkét a mértékekről, de metrológiai közelítéssel sajnos nem foglalkozott a témával. 67 Ugyancsak ez évi megjelenésű Benda statisztikai műve, amelyhez rövid, de nem jegyzetelt mértéktáblázatot is mellékelt. 68 1974-ben jelent meg Velcsovnénak az antropometrikus mértéknevekről szóló tanulmánya, nyelvészeti szempontból vizsgálva a témát. 69 Ugyanez évi Makkainak egy agrártörténeti tanulmánya, amelyben egy fejezetrész foglalkozik a királyi ekealjával is. 70 Ugyancsak más témát kiegészítendő ad mértékösszeállítást, szintén forrás nélkül, Soós 1975. évi tanulmánya. 71 Ugyanez évi N. Kiss korábbi űrmérték tanulmányát követő, szintén űrmértékre koncentrált tanulmánya a hazai mérték és mérésügy általános helyzetéről. 72 1976-ban indul útjára Szabó T. Attila levéltári források adatait közlő erdélyi szótörténeti tára; benne több címszót találhatunk a mértékekről is. 73 Ugyanez évben jelent meg Verő cikke a méterrendszer bevezetéséről; az Akadémia szerepével foglalkozik benne. 74 1977-ben indul meg Néprajzi Lexikonunk, amelyben több népi mértékre vonatkozó címszó is szerepel, de csak irodalmi adatok alapján. 75 És zárja a szemlét az előző korszak hossz- és földmértékeit tárgyaló, 1978-ban megjelent, említett kötet. 76 A szemle történeti metrológiánk általános helyzetét is jellemzi, ha Lederernek az 1923-as közismert űrmérték cikkét 77 most megemlítem, Ő azt bizonyítja, hogy e témával a 19. század végén kezdtek foglalkozni, de csak tallózás jellegűen, a komolyabb kutatás csak az 1960-as években indult meg, de csak spontán. Sajnos, nem korábban és nem szervezetten. Ha a történettudományi politika akkor, amikor kellett és lehetett volna, megindítja a történeti metrológiai kutatást, ma már e témakör egésze kötetekben publikált, mindenki által használható ismeret, s nem találgat és terjeszt tévismereteket történetírásunk a mértékekkel kapcsolatos adatok feldolgozása során. A külföldi történeti metrológiai irodalom időben is első, profiljában is máig egyetlen kiadványa Alberti 1957-ben megjelent kötete a világ régi mértékeiről. Érthetően kissé németcentrikus, és szintén érthetően, levéltári anyag felhasználása nélkül, közölt irodalma alapján készült. 78 Mégis olyan alapmű, amelynél jobbat majd csak akkor lehet és érdemes készíteni, amikor már minden nemzet elkészítette saját mértéktörténetét. A további szemlét természetesen csak a kötet témájára és csak a szomszédos államok történeti metrológiájára korlátozom. Az 1950-es években kezdett foglalkozni a szlovák metrológiával Hucsava — 1959-ben nálunk is megjelent egy cikke 79 —, korai halála miatt azonban be nem
