Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

1787-ben egy érdekes vizsgálatra került sor, bár nem központi, érdemes megemlíteni. Joseph Abele, ,,k. k. Münzliferant und fürst. Esterhazys Schutz-Jud" Nagymartonból (Sopron) panasszal fordult II. Józsefhez: Magyarországon a rőfök és a súlyok nem egyformák. A bécsi mértékhitelesítő intézettel megvizsgáltatta 8 törvényhatóság (Fehérvár, Horka, Pécs, Sopron, Szombathely, valamint Vas, Veszprém és Zala ¡2 db/ megyék) hitelesített rőfjeit, s mint a hivatal mellékelt vizsgálati igazolványa tanúsítja, egyik sem egyezett a bécsi rőffel. Kéri az intézkedést, mert az ilyen egyenetlenség a kereskedelemnek nagy kárt okoz. A vizsgálati bizonyítvány leírja a rőföket, pontosan megállapítja az egész rőf és beosztásainak eltéréseit a bécsi rőf tői. A panaszt a kancellária megküldte a helytartótanácsnak, az pedig felszólította a vonatkozó törvényhatóságokat jelentéstételre, kivel-kivel közölve az eltéréseket.

463 És a törvényhatóságok jelentettek. Először azt, hogy a törvény a pozsonyi rőföt írja elő, nem a bécsit, ez pedig köztudottan valamivel kisebb; aztán: ellenőrizték a rőfök etalonjait, s azok egyeztek, de azt elismerik, előfordulhat, hogy az országos vásárok nagy forgalmában ellenőrzött, így hitelesítve kiadott rőf elnézésből nem hajszálnyira pontos.

464 S erről van szó. A vizsgálat szerint ugyanis 3 rőf hosszabb, 6 rőf rövidebb volt a bécsinél, de: a leghosszabb eltérés a bécsi rőf 1/340, vagyis 0,002949 része, a rövidebbeknél a legnagyobb eltérés a bécsi rőf 1/80, vagyis 0,0125 része volt, a legkisebb eltérés pedig mindkét esetben a bécsi rőf 1/1024, vagyis 0,0009765 része, s tegyük hozzá: a bécsi rőf 77,75 cm. Vagyis olyan kicsi ez az eltérés, hogy a köznapi gyakorlatban ez egyáltalán nem számított; s egyébként is a törvényhatóságoknak nem volt olyan pontos vizsgálati lehetőségük, mint a bécsi intézetnek (1. később és 2.4.6.). Az ügy, érthetően ad acta került. Számunkra azonban tanulságos: adatot kaptunk a vizsgálat pontosságára; megismertük a pontosság köznapi igényét; megtudtuk azt, hogy a rőfök beosztása önmagukon belül nem volt hajszálnyira egyező. 1787-ben a gubernium II. József rendelete következtében bizottsággal megvizsgáltatja az erdélyi űrmértékeket, összehasonlítva a bécsi és a pozsonyi űrmértékekkel; megállapítja az egységek nagyságát, közölve a vizsgálati módszert is.

465 1808. A helytartótanács bizottsága megvizsgálja az 1807:22. tc. rendelte új mértékeket, elsősorban a pozsonyi mérőt; megállapítja az egységek nagyságát, közölve a vizsgálat módszerét.

466 1819-ben a gubernium bizottsága az úrbéri összeírás számára megvizsgálja az erdélyi űrmértékeket, a bécsihez és a pozsonyihoz hasonlítva megállapítja az egységek nagyságát, és átszámítási táblázatot készít az 1600 négyszögöles hold vetésszükségletére erdélyi és bécsi gabonamértékben, 1/128—50 hold terjedelemben.

467 1823-ban a gubernium műszaki osztálya az erdélyi űrmértékegységek vizsgálatát végzi el, s ennek mikéntjét a gubernium közli a törvényhatóságokkal.

468 1839. A gubernium műszaki osztálya ismét megvizsgálja az erdélyi űrmértékeket, összehasonlítva a bécsiekkel (már köbmértéket is számolva), megállapítja az egységek nagyságát.

469 1853-ban a bécsi űrmértékek bevezettetése alkalmával Bécsben megvizsgálják a bécsi és a pozsonyi űrmértékek mint egységek nagyságát, megállapítják egymás-