Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

5. LEVÉLTÁRI INTÉZMÉNY A levéltári szervezet 5—1 Levéltár — szónak több jelentése van. Jelent olyan intézményt, amely meghatározott anyagot, levéltári anyagot őriz. — Jelent azután olyan épületet, amelyben levéltári anyagot őriznek, amelyben levéltári intézmény működik. — Jelenti továbbá azt az anyagot, amelyet valamely levéltári intézmény őriz. — Jelenti végül valamely levéltári intézmény őrizetében levő levéltári anyagnak meghatározott részét. (Pl. a helytartótanácsi, vagy a külügyminisztériumi levéltár a Magyar Országos Levéltárban.) Ennek megfelelően a levéltárról beszélhetünk mint intézményről, mint épületről, mint anyagról és mint levéltári egységről. Ha tehát szabatosan akarjuk magunkat kifejezni, akkor helyesebb, ha a levéltár szó helyett levéltári intézményt, vagy levéltári épületet, avagy levéltári anyagot mondunk, aszerint, hogy melyik értelmében akarjuk használni. Ha pl. azt mondjuk, hogy X levéltár sérült, ebből nem derül ki, hogy a levéltári épület sérült-e, vagy pedig a levéltári anyag. A levéltár szó összetett kifejezés: levél + tár. A levél szó a régi magyar nyelvben iratot jelentett, tehát jelentése tágabb körű volt, mint ma, amikor csak bizonyos iratfajtát jelent. — A tár szó őrzőhelyet jelent, sok öszszetett szavunkban (magtár, ruhatár stb.) szerepel ebben a jelentésben. Számos idegen nyelvben a levéltár szó latin nevét, az archívum kifejezést vették át és használták fel — különféle formában— a levéltár fogalmának a jelölésére. Sok idegen nyelvben ugyanaz a kifejezés levéltárat és irattárat egyaránt jelent. E nyelvekben a két fogalmat rendszerint úgy különböztetik meg, hogy az irattárat levéltárnak, a levéltárat pedig történeti levéltárnak, az irattárost levéltárosnak, a levéltárost pedig történeti vagy történész levéltárosnak nevezik. 5—2 Archívum — a levéltár latin neve, a görög archeion szóból származik. A magyarországi latinban nemcsak a levéltárat, hanem olykor az irattárat, vagy annak régebbi részét is nevezték archívumnak. A magyarországi latinban az archívum kifejezésnek ugyanúgy vegyes jelentése volt, mint a levéltár szónak. Az archívum kifejezés a magyar nyelvben is meghonosodott, olykor rövidebb — a németnek megfelelő — archív formájában is használják.. Jelentése részben a levéltár szó jelentésének felel meg — pl. a Párttörténeti Intézet Archívuma —, részben azonban mást is jelent. Archívumnak neveznek egyes dokumentumfajtákból összeállított gyűjteményeket, amelyek — ha nem is teljes egészükben — történeti forrásértékkel rendelkeznek. Ilyenek pl. a film-, a hanglemez-, a hangszalag-, a sajtóarchívumok. Van köztük olyan, amely teljes egészében levéltári anyagnak minősül, van olyan, amelyik csak részben vagy egyáltalán nem. Az archív szóból képezték az archivizálni igét, amely annyit jelent, mint archívumban elhelyezni, tartósan megőrizni. Idegen nyelvekben folyóiratok címében is 5* 67