Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A gazdasági szervek története a gazdaságtörténet keretébe tartozik. A gazdaságtörténet egyik ága az üzemtörténet, amely a termelő gazdasági szerveknek, az üzemeknek a történetét tisztázza. A művelődési szervek történetének vizsgálata a művelődéstörténet feladata. A családok és a személyek történetével általában a családtörténet foglalkozik. Politikus személyekével a politikatörténet, írókéval az irodalomtörténet, zenészekével a zenetörténet, építészekével az építészettörténet stb. is. A fenti — korántsem teljes — felsorolásból is nyüvánvalóan következik, hogy a levéltári intézmények nem foglalkozhatnak fondjaik képzőinek teljes történetével, hiszen akkor a történettudománynak úgyszólván minden ágával foglalkozniuk kellene, annak minden területén jártasaknak, felkészülteknek kellene lenniök. Ez lehetetlen. Meg kell elégedniök azzal, hogy fondjaik képzőinek nem teljes, hanem csupán hivataltörténetével foglalkoznak. Ezen túlmenően csak arra vállalkozhatnak, hogy egyes fondképzőknek a hivataltörténetével behatóbban foglalkoznak, mint másokéval. Ilyen fondképzők — az eddigi gyakorlat szerint — a kormányzati szervek, azok közül is elsősorban a közigazgatási és igazságszolgáltató hatóságok. 15—86 Kormányzattörténet — a kormányzatnak, elsősorban a kormányzat szerveinek a története. A kormányzattörténet tehát szervtörténet, tágabb értelemben vett intézménytörténet, levéltári szemszögből fondképzők története. A kormányzat 3 ágának megfelelően a kormányzattörténetnek is 3 területe van: a szabályalkotásnak, az igazgatásnak és az igazságszolgáltatásnak a története. Minthogy a kormányzati szerveknek, elsősorban az igazgatási és az igazságszolgáltató szerveknek a többsége hatósági jogkörrel rendelkezik, a kormányzattörténetet hatóságtörténetnek is nevezik. 15—87 Államtörténet — a kormányzattörténetnek az az ága, amely az államok múltjának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 15—88 Alkotmánytörténet — a kormányzattörténetnek az az ága, amely az alkotmányok múltjának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 15—89 Jogtörténet — a kormányzattörténetnek az az ága, amely a jogrendszerek múltjának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 15—90 Igazgatástörténet — a kormányzatvagy hatóságtörténet egyik ága, amely az igazgatásnak, elsősorban az igazgatási szerveknek a történetével foglalkozik. Az igazgatástörténet legjelentősebb és legfejlettebb ága a közigazgatás-történet. 15—91 Közigazgatás-történet — a kormányzattörténetnek, azon belül az igazgatás történetnek egyik, mégpedig a legjelentősebb és legfejlettebb ága, amely a közigazgatásnak, elsősorban a közigazgatási szerveknek a történetével foglalkozik. 15—92 Igazságszolgáltatás-történet — vagy bíróságtörténet a kormányzattörténetnek az az ága, amely az igazságszolgáltatás vagy bíráskodás, a bíróságok működése múltjának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 15—93 Hatóságtörténet — kifejezésnek kettős jelentése van. A szó tágabb értelmében kormányzattörténetet jelent. A szó szűkebb értelmében azoknak a kormányzati szerveknek a történetét jelenti, amelyek hatósági jogkörrel rendelkeznek. A hatósági jogkör döntési jogot jelent meghatározott, a döntési joggal rendelkező szerven kívüli személyeknek meghatározott ügyeiben. A hatóságtörténet kifejezést a szó tágabb értelmében szokták használni. 15—94 Hivataltörténet — kifejezésnek több jelentése van. 14* 211