Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
Szokták a közigazgatás-, sőt az igazgatásés a kormányzattörténetet hivataltörténetnek is nevezni. Ennek a szóhasználatnak van valami alapja. A közigazgatási, az igazgatási és a kormányzati szerveknek is van hivataltörténetük, a hivataltörténet ezeknek a szerveknek a hivataltörténetével is foglalkozik. A hivataltörténet azonban egyrészt több, másrészt kevesebb, mint az említett szerveknek a története. Több annyiban, amennyiben hivataltörténete nemcsak az említett szerveknek, hanem minden szervnek, sőt minden társadalmilag jelentős szerepet játszott személynek van. Kevesebb annyiban, amennyiben a hivataltörténet a szerveknek és személyeknek nem teljes történetével, hanem történetüknek csak bizonyos kérdéseivel foglalkozik. A hivataltörténet a történettudománynak az az ága, amely elsősorban a különböző szerveknek, olykor azonban egyes személyeknek is, a hatáskörével, az illetékességével, a szervezetével és ügyintézésével foglalkozik. A hivataltörténet — legalábbis ez ideig — elsősorban a kormányzati, főleg pedig a közigazgatási szervek történetének említett kérdéseivel foglalkozott. Rendszerint kitért azonban történetüknek egyéb kérdéseire is, úgy hogy összeolvadt a kormányzat-, főleg pedig a közigazgatás-történettel, anélkül azonban, hogy a teljes kormányzat- illetve közigazgatás-történet tisztázására törekedett volna. A hivataltörténet levéltári szemszögből a fondképzők történetének egyik területe. A levéltári intézményeknek ahhoz, hogy rendeltetésüknek minél jobban megfeleljenek, ismerniök kell az őrizetükben levő anyag fondképzőinek hivataltörténetét. A fondképzők hivataltörténete a levéltári irodalom egyik része. A fondképzők hivataltörténetével foglalkozni, ilyen tárgyú kiadványokat készíteni, a levéltári intézményeknek fontos feladata. A hivataltörténet egyik ága az ügyintézéstörténet. 15—95 Ügyintézés-történet—a hivataltörténetnek, valamint levéltári szemszögből a fondképzők történetének az egyik ága, amely azzal foglalkozik, hogy a szervek és a személyek, azaz levéltári szemszögből a fondképzők, ügyeiket hogyan intézték, miként működtek. Nem azt kutatja tehát, hogy a szervek és a személyek mit csináltak, hanem azt, hogy miként csinálták azt, amit csináltak. Az ügyintézés-történet mind az érdemi, mind pedig a formai, mind a szóbeli, mind pedig az írásbeli ügyintézés történetével foglalkozik. Minthogy az ügyintézés túlnyomóan írásban történik, az ügyintézés-történet elsősorban az írásbeli ügyintézésnek, az írásbeliségnek a történetét vizsgálja. Az ügyintézés-történetet ügymenet- vagy ügyvitel-történetnek is nevezik. 15—96 Üzemtörténet — a termelő gazdasági szervnek, az üzemnek a történetével foglalkozik. Minthogy az üzemek fondképzők, az üzem történet levéltári szemszögből fondképzők története. A levéltári intézmények az üzemeknek nem teljes, hanem csak hivataltörténetével foglalkoznak rendeltetésszerűen. Az üzemtörténet egyrészt az intézményvagy szervtörténet, másrészt a gazdaságtörténet keretébe tartozik. 15—97 Vállalattörténet — a vállalatok történetével foglalkozik. Minthogy a vállalatok fondképzők, a vállalattörténet levéltári szemszögből fondképzők története. A levéltári intézmények a vállalatoknak nem teljes, hanem csak hivataltörténetével foglalkoznak rendeltetésszerűen. A vállalattörténet egyrészt az intézményvagy szervtörténet, másrészt a gazdaságtörténet keretébe tartozik.
