Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

napilapot, lapkivágatot stb. is őriznek. Az ilyen iratanyag dokumentum jellegű lehet, provenienciája azonban nincsen, így nem te­kinthető levéltári iratanyagnak, levéltári anyagnak sem, levéltárban őrzött iratanyag­nak azonban igen. A levéltári iratanyagnak nem feltétlenül kritériuma, hogy levéltári intézmény őrizeté­ben legyen. Van levéltári iratanyag más in­tézmények, könyvtárak múzeumok, sőt ma­gánszemélyek őrizetében is. Az iratképző szervek és személyek is őriznek levéltári irat­anyagot. 7—4 Múzeumi anyag — a múlt tárgyi emlé­ke. Ezért múzeumi tárgynak is nevezik. A múzeumi tárgyak között is van irat, amelyet szilárd anyagra, pl. agyagtáblákra, sírkövekre írtak. Az ilyen tárgyakat ma már nem tekintik iratoknak. 7—5 Levéltári iratanyag keletkezése — vagy létrehozása annak megírását jelenti. Nem azonos a képzéssel vagy keletkezte­téssel. 7—6 Levéltári iratanyag létrehozója — az a szerv vagy személy, amely, illetve aki az ira­tot írta, amelynek a nevében az irat szól. 7—7 Dokumentumjelleg — valamely tárgy­nak — elsősorban az iratnak — az a sajátos­sága, hogy történeti forrásértéke van. 7—8 Történeti forrásérték — valamely tárgynak az a sajátossága, hogy a történeti múlt feltárásához és megértéséhez érdemle­gesen felhasználható. A történeti forrásértékkel rendelkező tárgynak dokumentumjellege van. A történeti múlt nemcsak a távoli múltat jelenti. Már a tegnap is a történeti múlthoz tartozik. Történeti forrásértékük tehát a legújabb tárgyaknak is lehet. 7—9 Levéltári érték — az irattári iratnak az a jellegzetessége, hogy történeti forrásértéke, dokumentumjellege van. A proveniencia és a történeti forrásérték együtt adja meg valamely irat levéltári érté­két, tesz valamely iratot levéltári irattá. A levéltári értéket állandó vagy maradan­dó értéknek is nevezik, szemben az időleges értékkel. A levéltári értéket tudományos értéknek is nevezik. 7—10 Időleges érték — mint levéltári foga­lom az irattári iratnak az a jellegzetessége, hogy történeti forrásértéke nincsen. Az időleges értékű iratnak tehát nics le­véltári értéke, nem levéltári irat, még abban az esetben sem, ha levéltári intézmény őrize­tében van. Az időleges érték azonos a levéltári érték­telenséggel. 7—11 Ügyviteli érték — Az időleges értéket ügyviteli értéknek is nevezik, mivel az irat­anyag időleges értéke csak addig tart, amed­dig az iratképző szerv vagy személy ügyvite­lében szükség van reá. 7—12 Levéltári értéktelenség — az irattári iratnak az a jellegzetessége, hogy történeti forrásértéke, dokumentumjellege nincsen. A levéltári értéktelenség azonos az időle­ges értékkel. 7—13 Levéltári értékelés — annak a meg­állapítása, hogy az irattári iratnak történeti forrásértéke, dokumentumjellege van-e, vagy nincsen. A levéltári értékelés egyike a legfonto­sabb, legnagyobb felelősséggel járó levéltári munkáknak. A levéltári értékelés egyik része a már le­véltári intézmény őrizetében levő irattári anyag értékelése, ami azonos ennek az anyagnak a selejtezésével. A levéltári értékelés másik része a még le­véltári intézménybe nem került irattári anyagnak az értékelése. Ennek ismét két ré­sze van. Az egyik az irattári selejtezés levéltári ellenőrzésével azonos. A másik az irattári selejtezési terv elkészí­tésében való levéltári részvétel.

Next

/
Thumbnails
Contents